132498. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisűlési készülék
2 182408 megfelelő finomságával gyakorlatiJiag tetszőlegesen növelhíető, különösen akkor, amikor a kiindulási kép nagyított leképezését alkalmazzuk a rekcszsikban. 5 A mindenkori alkalmazási célnak megfelelően pontszerű vagy sorszerü rekesznyi. lásokat alkalmazunk. A pontszerű rekesznyilasok lehetnek négyzetesek, köralakuak vagy négyszögűek a mindenkor alkalmait) ziqtt eltérítő mozgásnak megfelelőien. A rekesznyilások lehetnek szabálytalanul elosztva, (azonban szerkezti okokból célszerűen szabályos, pl. sor- vagy méhsejtszerűen el' rendezett rekíesznyilásokat alkalmazunk. A 15 rekesznyiiások távolsága többek között ama tér nagyságához is igazodik, mely szekunderemissziós erősítő elhelyezésére szükisfétíep. -•/.•• Amikor iá rekesznyiiások egy k-éppout-20 nál nagyobbak, célszerűen szék und ersokszórozókat alfcalmázunk, melyek az elektronok számára vezető mezőkkel dolgoznak. Az elektronok vezetése eközben ugy történjék, hogy a belép őnyiiásban fennálló el-25 osStfiS a kimeneti nyilasban isme t fellép jen. Ez eszközölhető pl. villamos vagy mágneses vezető- illetve leképező mezőkkel. Rekesznyiiások közbeiktatásával minden i(d|őegységben :a képnek i.csupán tört ré-30 szét visszük át és ezért a primer elektronoknak csak tört részét használjuk ki. Ha az egyes rekesznyiiások távolsj'ga mindkél irányban pl. 10 képpiontnyi, iákkor a primer elektronoknak csupán 1/lCO-ad részét 35 használjuk ki. A sokszorozókban százszoros erősítés- ezt a veszteséget megszünjtjet-. né, anélkül, hogy végeredményben erősítést -okozna, az ernyőn. Ha azonban 1000-szeres erősítési érünk el a sziekuiiderísók:-40 szioróizókban, «mi minden további nélkül lehetséges, végeredményként a kiindulásikép 100-iSzoros erősítése lesz meg, További részletek és előnyök a példaként! kiviteli alakok alábbi leírásából tün-45 nek ki,'melyek egyikét a csatolt rajz szemlélteti. Az 1. ,ábra —1 ••- kisütőcsövet szemléltet a —2— fotókatódával, mely a —3— ablakon van elrendezve és fényáteresztő nió-50 don van kialakítva. A fotókatódából emiltált elektronokat a -4— csévéhől és az —5 es 6—, falbontásokból való kombinált elektromágneses és elektrosztatikus leképező rendiszer képezi le a —7— rekesz sik-35 jában. A rekesznek több lias|tékszer:ü vagy sorszerü —8— nyílása van, 'melyek íeghoszszabb kiterjedése merőleges a papiros síkjára. A rekesznyiiások mögött a rekesznyiiások számának megfelelő számú szekünderemissziós erősítő hálószerű —9— elek- 60 Irodái vannak. E szekunderemissziós erősítők mindegyikének sorszerü —10— kilépő nyilasa van, mely a —8— Lelépőnyilássul niértmüag azonos. A —10— rekesznyiiások síkját a kombinált leképező rend- 66 szer a —11-- cséve és a —12— és —13-falboritások névén a —14— világitóernyő síkjába képezi le, mely a cső üvegvégfalán van. A csövön kívül,a —15ós 16— elléritőtekercsék vannak elrendezve, melyek a raj- 70 zon csupán vázlatosan vannak szemléltetve. Az ellérilőiekercsek az .elektronokat a —17— kettősnyil irányában téritik el ugy, hogy a fotók« lóda csikszerü 18 övezetének pontjai egymásután időleli egymás- 75 utánban Vannak a —19— rekesznyiláson leképezve. Abban iaz időpontban, melyben példaképpen a —20— sortól kiinduló elektronok a —19— rekeszen hjalaiinak át, egyidejűleg ía —16— tekercs eltérítő mezeje »y a —21— rekesznyilásból kilépő elektronokat ugy téríti el, hogy azok a —22— sori elérjék. A másik szélső helyzetben, más időpontban példaképpen a —23— sor a —19— rekeszen & a —21— Rekesz a 24- • 85 helyien van leképezve, ugy, hogy ebben az időpontban a —23— sor képe a 24— helyen Válik láthatóvá. Hasonlóan dolgoznak a többi —8 és 10— rekesznyiiások, úgyhogy egy eltéritőmozgás után a kép egy- 93 szeri teljesen átvitele megy végbe. Az eltérítés frekvenciáját példaképpen 50 HZ-re yálasztjuk, úgyhogy villogás nélküli vételi képet kapunk. Az eltérítés amplitúdója «elvben tág ha-95 tárok között különbözően választhiató. Ha kis eltérítő amplitúdókkal kívánunk dolgoz, ni, célszerűen ugy választjuk meg az amplitúdót, hogy szomszédos övezetek sorai éppen köz nélkül csatlakozzanak egymáshoztoo Amennyiben nagyobb eltérítő amplitúdók alkalmazhatók, az övezeteket célszerűen átlapol tatjuk egymáson, minekfolytán a rákövetkező vagy még távolabbi övezetek csatlakoznak egymáshoz. Hy módon egyen'lete-i 05 sebb képbenyomást kapunk, mert azi egyes rekesznyiiások szabály talanságai kiegyenlítik egymást. ..^, , A leirt elrendezésnél a szemlélte tett hal sziejfundeiisokszorözónak ,a sorszerft —-3—110
