132496. lajstromszámú szabadalom • Amplitudómodulációs elrendezés
2 13249« A találmány Szerint ezt két moduláció« mód egyesito^éve] érjük él, ainikbris határoló e'emes moduláció a modulációs karakterisztika egyenes,vonalú alakját bizío-5 silja, míg a második moduláció a diódamoduláció teljesilmény(szükségletét csökkenti. Ily modulációs elrendezésnél szükségese hogy a haltároló elemes, moduláció a má|sik mpdulációniőd felelt túlnyomó részlen jus-10 son 'érvényre. Az 1. ábrán a t'Iálmányt egyik pcldalíjépppeni kiviteli alakja kapcsán írjuk' le közelebbről. Az (1) generátorcső a nagyfrekvenciájú rezgéseket a visszacsatolt (2, 15 3) rezgőkör révén állit ja elő, E cső rácskt és katód áj.-1 közölt az' (5) dióda van elren_ dézve, mely előfeszüll)sjégét a (7) teleptől kapja. A diódával párhuzamosan van kap« cisolva iá (4) -ellená llájs, mely ugy van mérc-20 tezve, hogy egyúttal az ((} csőhöz a helyes r^cjsiclőíe^izüllségel juttatja. Az (5) diódával sorba kapcsolt ((5) szorítókhoz a modulá«. ciós feszültséget vezetjük. A 2. ábra kapósán ismertetjük az 1. áb-25 rán szemlébelett kapcsolási elrendezés működését. Az (1) cső munkapontja a hozzátartozó, kissé eszményesiiett (8) karakterisztika alsó hajtásán van. A nagyfrekvenciájú rezgések megfelelnek a (9) görbék •iO alakjának és fekvésének, melyek az (1) csövet a ráclsárainköírzetbe vezérlik és így ismeretes módon önműködő rá csel őf észültségét hoznak létre. { Az 1. ábra szerinti kapcjsiolás működése 35 a "következő: Az 1 (5) dióda a (7) teleptől és a (G) isziorit6k.ua kapcsolt jelfeszültségtől nyert előíeszüUjségének megfelelően a raesáramkörzetbe nyúló rezgés bizonyos amplitúdójánál nyüik ós áramellenálláiskaiiaktie-40 ri|sz'tikája alapján ettől az! értéktől kezdve a (4) ellenállással párhuzamosan kapcsolt igen kis ellenállást fog alkotni. Rajta tehát nagyobb feszültségesés nem keletkezhetik, mint amely a dióda nyilasának azaz 45 előfejszüUjségének felel meg. A rácsfeszült-' ség eme megnyirbálása folytán kényszerűen a rezgésampliludó csökken az anódkörfcfen, még pedig mind a pozitiv, mind a negativ félnullámban. Minthogy a (2, 3) rezgőkör a 50 rezgésfrekvenciára van hangolva, rajta mindig tisztán szinuszalaku feszültség van, jóilehlet, a rjácsriezgiés ampliludócsucsa levágása folytán nem szinujszaiaku, hanem többé kevésbbé derékszögű négyszö^alaku. Ezen 55 előny mellett még egy, .további is adódik. Nyilván való,, hogy..akkor, amikioir a dióda a rácsrezgést már a pozitiv tartományba lépésekor levágja, ráeselőfeszültség nem keletkezik és üymód'on rezgés sem alakul ki az anód api dalon. Ez azt jelenti azonban, 60 hogy lOOo/o-os modulációs fokra csupán akkora jeltészültiségampii tudó szükséges, mel. a rácsáramkörzetbe nyúló rácsrezgés feszüllsiégamplitudójának felel meg. Ez különösképpen kél tényből adódik: először 65 is megkisebbedik ez az anód tekercs felosztási viszonyának megfelelően, másrészt eltolódik a munkapont kisebb nc;.ativ ráclselőfészülljségelc felé és .ilymódon a dióda, szakasz hatását támogatja. Az 1. áb-70 ra szerinti kapcsolásnál egyidejűleg hatjárioló moduláció is fellép az (5) dióda, révén és ezenkívül ráclsfeszültségmoduláció az (1) csövön, A (fi) szorítókon lévő váltakozó feszülljség folytán ké'clkezik a 75 dióda moduláciió. Emellett azonban az (5) diódában folyó egyenirányitott áram a (4) ellenállásion ugyancsak feszültségesést okoz, mely igyekjszik a munkapontot az (1) as» Karakterisztikáján a ráqsvezérlőtartoniány 80 negatív iránya felé eltolni. A munkapontnak negatív irányban történő eltolásával azonban a nagyfrekvenciájú rezgés is kisebbedik1, mert az (1) cső csekélyebb közepes meredekségü tartományban dolgozik. A 85 rjaelslfejs'zultség eme változásából adódik az ismert riácfsfeszültjsiégmodüláció. A munkapont eme negativ eltolása révén elérjük azt is, hogy a rezgés pozitiv csúcsa csupán igen kevéssé nyúlik az (1) cső pozitív 90 vezérlőkörzletéble és ezzel az (5) dióda betétkörZetébe, úgyhogy az (5) csőnek az amplitúdó qsuqsoknak csak egészen csekély részét kell a szükséges értékre levágni, minekfolytán a szükséges és a (Ifi) szorítókra 95 kapcsolandó modulációs energia egészen csekély lesz. Ily kapcsolási elrendezésnél egyrészt az (5) dióda folytán lép fel moduláció, másrészt az (1) cső beálló változó rácjsfeíszüllsége folytán. A kapcsolást emel-160 lett ugy kell méretezni, bogy a diódamoduláció legyen túlsúlyban, amint pl. a (4) ellenállás kellő méretezésével érhetünk1 el. Ha pl. jaz adót teljesítménye 50°/o-jára kívánjuk le'dcmodulálni, akkor példaképpen105 a rácsífe^zültségmiodűlaciával a nagy írek-* venciáju rezgést 55o/o-kai kellene csökkenteni és ,a haláriolőmódulációval a nagyfrekvenciájú rezgést a kívánt 50<>/o(-os m;a ximáhs amplitúdóra hoznánk. Ezzel elérjük,iio
