132469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumon és magnéziumtartalmú ötvözeteken levő védőrétegek korrozióállóságának növelésére
2 1H 2 4 « ft. ennek gyenge helyeit, hanem vagy egyben vagy további kezelés folyamán csökkentik a védőrélieg potenciálját az alapfémhez képest. E célra alkalmas fém pl. a cink 5 vagy az ólom. Eddig a korrózióállóság növelésére a magnézium elektrolitos oxidálásával előállított védőrétegekkel előállított tárgyakat, kromátokat vagy bikromálokat valamint 10 további adalékanyagokat tartalmazó savanyú fürdőkbe merítették. A találmány úgy is foganatosítható, hogy a védőréteggel ellátolt tárgyakat először csak a likacsokat eltömő, de a védőréteg 15 potenciálját nem csökkentő oldatba merítjük. Ez esetben a tárgyakat olyan sókat tartalmazó oldatban kell továbbkezelni, amelyek az első kezeléskor a védőrétegben kivált fémmel vagy fémoxiddal oldha-20 tatlan Megyületekké egyesülnek és maguk is közömbösítő hatásúak. Ehhez a további kezeléshez pl alkáliszulfid, alkálikarbooát, alkáliszilikát, alkálikromát, vagy ezek keverékei jönnek tekintetbe. 25 Erősebb hatást ugyan akár az új eljárásnál, akár az ismert fémeknek vagy fémvegyületeknek savanyú kémhatású oldalokból való kiválasztása útján történő•uló••' kezeléseknél el lehet úgy érni, hogy ha a 30 bementett tárgyakat áramvezelően összekötjük olyan fémekből való lemezzel, amely fémként vagy oxidként kiválasztandó, vagypeJig elleiielektródákként a fürdőbe me:i- rülő szénlemezekkel. Végül akár egyenára-35 niol, akár vállakozó áramot vezethetünk • he a kezeléshez. Sokkal egyszerűbb az egész eljárás, ha a védőrétegeket elektrolitos úton alkalikus fürdőben állítjuk elő. Ha akkor, már eleve 40 a találmány szerinti kezeléshez alkalmas fémsót, pl. cinkvegyületet adjuk az elektrolithoz, akkor a védőréteg elektrolitos előállításának befejeztével a tárgyakat az áram kikapcsolása után ugyanabban az ol-45 datban tovább kezelhetjük. Lehet az utókezelést árammal is végezni, amennyiben vagy a védőréteg anódos előállítása után váltóáramot kapcsolunk be, vagypedig a tárgyakat az áramirány megfordulása után 50 egyenárammal katódosan kezeljük. 1. példa. A védőréteget a magnéziumölvö/.e'ből való tárgy elektrolitos kezelésé\el pl. szabad alkálihidroxidot "és egyéb adalékot tartalmazó olyan fürdőben állít-55 juk elő. amelyhez a találmány szerint cinkoxidot például liíe •énként h) g-ot adtunk. A kívánl védőréteg elérése-után az áramot kikapcsoljuk és a védőréteggel ellátott tárgyakat 15 percig ugyanabban a fürdőben függve hagyjuk. Ezután kivesszük a tár- 6U gyakat, leöblítjük és literenként «50 g Na3 Cr04 -ot tartalmazó vizes oldatban kezeljük, majd újra leöblítjük és megszárítjuk. A találmány értelmében az utókezeléseket és célszerűen az öblítéseket is ugyanazon 65 a hőmérsékleten végezzük, amelyen a védőréteget előállítottuk, nehogy káros feszültségek keletkezzenek benne. Pusztán cinkoxid-oldatos alkalikus kezelésnél a védőréteg likacsai eltömődlek 70 ugyan a kivált cinkkel vagy cinkoxiddal, de a (potenciál nem csökkent az alapfémhez képest, sőt inkább valamivel növekedett. AM 503 jelű ötvözethez -|~2I. millivolt AZM jelűhöz pedig -j 1(5 millivolt adó- 75 dóit. Az ezt követő kromáloldalos kezelésnél azonban a kivált cinkből és cinkoxidból cinkkromát képződik és ennek kövelkeztében a védőréteg potenciálja az alapfémhez képest az AM 503 jelű ötvözet- 80 nél -j-8 millivollra, az AZM jelűnél pedig -[-28 millivollra csökkent. Megjegyzendő, hogy e potenciálokat 21 órás lepárolt vízbe merítés és 3 perces 3<Vo-os konyhasóoldalba merítés ulán, 20°-nál mértük. 85 2. példa. A védőréteget anódos kezelésijei egyenáramot használva >az 1. példa. szerinti összelélelű fürdőben állítjuk elő. A kí\ánt védőréteg képződése után az árrm irányát megfordítjuk, úgyhogy a befügígesz- 90 telt tárgyak katódákként szerepelnek. A kezelést kb. 3—5 percig folytatjuk. Ezután a tárgyakat az előzően használt elektrolit hőinérsékte'.ével egyező hőmérsékletű vízbe ) leöblítjük, majd 10 percig literenként 95 50 g NaXrOi-et és 25 g Na2 C0 3 -ot tartalmazó, ugyanilyen hőmérsékletű oldatba merítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás magnéziumon vagy túlnyomóan too magnéziumot tartalmazó ötvözeteken levő véd őré jegek korrózióállóságának növelésére utókezeléssel, melyre jellemző, hogy a védőrétegben vagy rétegen közömbös vagy alkalikus oldatból olyan 105 féméi vagy fémvegyületet választunk ki, amely eltömi a védőréteg likacsait és csökkenti a ponlenciálkülönbséget a védőréteg és az alapfém között. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, lio melyre jellemző, hogy olyan fémet vagy fémvegyúletet választunk-ki,-amely eltö-
