132458. lajstromszámú szabadalom • Hangszóró, melynek több részből álló membránja van

1!3*5& 7 mert a membrán torzító hatású szegélyrészei nagyobb frekvenciák esetén a membrán tömegtehetellenségc . következtében vagy egyáltalán nem, vagy nem ugyanazzal 5 az amplitúdóval rezegnek, mint a membrán belső részei. A kisf-e'íve'iciás membrán és a nagyfrekvenciás membrán elölt elrendezett kiszorítótest oly hangvezetékct alkotnak, amelynek többé-kevésbbé határozott határfrek-10 venciája van. Valamely hangvezeték annál kisebb hangenergiát sugároz ki, minél kisebb a kisugárzott hang frekvenciája, míg végül a határfrekvenciánál a kisugárzott energia gyakorlatilag nulla. Hogy 11 a találmány szerinti hangszórónál az úgynevezett átlapolási körzetet, tehát az't a frekvenciatartományt, amelyben a kisfrekvenciás membrán hangsugárzása és a nagyfrekvenciás membrán hangsugárzása még Jö gyakorlatilag egyformán hatásosak, a lehetőség szerint összeszűkítsük és így a hangszóró hangsugárzását az átlapolási körzetben is a lehetőség szerint egyenletessé tegyük, a villamos energiaváltó frek-21 venciakarakterisztikájának meredekségét az átlapolásos frekvenciák körzetében fokozni kell. Evégből a találmány értelmében a kisfrekvenciás membrán és a kiszorítótest alkotta hangvezeték akusztikus hangfrek-30 venciáját úgy választjuk meg, hogy az megfeleljen az energiaváltó átlapolásos frekvenciájának. Ennek következtében a nagyfrekvenciás membrán frekvenciagörbéje az átlapolásos frekvenciától, a kisebb frek-35 vencia karakterisztikájának meredekségét az Az átlapolásos körzet akusztikus hatású intézkedésekkel tovább csökkenthető, ha a találmány értelmében a nagyfríekven«ciás membránban a kiszorítótest határfelü-4« léte alatt furatokát készítünk és a nagyfrekvenciás membrán átmérőjét úgy méretezzük, hogy a furatokon át a villamos energiaváltó átlapolásos frekvenciájánál kisebb frekvenciáknál a nagyfrek'ven-45 ciás membrán elülső és hátulsó oldala közötti sugárzás között akusztikus rövidzárlat létesül es e frekvenciáknál a hang hatásosan gyengül. A nagyfrekvenciás membránban alkalmazott e furatok arra 50 is felhasználhatók, hogy azokon átvezetett hordozókkal rögzítsük a kiszorítóteslet. E furatokon például csavarokat vagy köztartó hüvelyeket vezethetünk át, amelyek a kiszorító testet a m'ágnesrendszer-M rel összekötik. E hordozótestek és a furatok közötti közt úgy méretezzük^ hogv a kívánt akusztikus rövidzárlat létesüljön. Az átlapolási kör/cl konstruktiv intézkedésekkel a kisfrekvenciás membránnal is csökkenthető. Evégből a találmány érlel- áo mében a kisfrekvenciás membrán anyagát úgy Választjuk meg, hogy a 'kisfrekvenciás membrán frekvenciagörbéje a villamos átlapoló frekvencia fölött a lehetőség szerint meredek lefolyású legyen-' A '5 találmány szerinti megoldásnál tehát a membránhoz oly anyagok, amcfyek az ál- : lapolásos frekvencia fölött akusztikusán •; még jól sugároznak, kevésbbé alkalmasak. Alkalmas anyag, amelynek akusztikus 70 frekvenciagörbéje az átlapolásos frekvencia fölött meredek lefolyású, például lágy és rostos, például nemezalakú membránpapiros, amely egymembrános hangszóróban nem használható. Az ilyen rostos 7* membrán anyagnak a .kisfrekvenciás membránhoz való használata még azzal a további előnnyel jár- hogv uagv a-belső csil- •• lapítása. Ha ugyanis a kisfrekvenciás membrán az e membránhoz tartozó frek- - *° venciatartományban nem dugattyú módjára mozog, ami kívánatos volna, hanem bizonyos frekvenciáknál részleges rezgéseket végez, akkor — ha csekély akusztikus csillapításoktól eltekintünk — a rész- í5 leges rezgések amplitúdóit az anyagban fellépő veszteségek korlátozzák. A részleges rezgések bizonyos fajai, így elsősorban a gyűrűs rezgések, az akusztikus frekvenciagörbe egyenletességét hátrányosan be- í0 folyásolják, mert nagy rezonanciaamplitudó mellett a "hangerő lényeges ingadozásait okozzák. E részleges rezgések amplitúdóinak a kisfrekvenciás membránon való kielégítő csillapítása kívánatos. Evégből jó 96 csillapító hatású membránanyagot alkalmazunk. A membrán belső csillapításának túlságos fokozása nem engedhető meg, mert erős belső csillapítású membránanyagban a hang terjedési sebessége fc-ly- loo Ionosán csökken és az ilyen membránnal a membrán hajtórendszerében, például beszéd leadásakor fellépő hirtelen energiaváltozások szabatosan sem adhatók vissza. Azok az erők, amelyeket a membrán haj^ 195 tórendszer© a membránra átvisz, a meffibrán anyagában a hang terjedési sebességével terjednek Ha a hang terjedési sebessége a membrán anyagában túlságosan kicsiny, akkor a hajtórendszerbén fellépő lio hirtelen energiaváltozás alkalmával >< membrán külső részei, amelyek a hafté« t rendszertől viszonylag távolabb feküszn#í,!