132458. lajstromszámú szabadalom • Hangszóró, melynek több részből álló membránja van
4 rsjíffs. módjára végezzen rezgő mozgást. A szerkesztésnek ezt a módját a fentemlített 701662. számú német szabadalom leírása ismerteti. Az ilyen szerkesztés azonban még 5 könnyű és egyben nagyszilárdságú szerkezeti anyag választása és a membránnak a hajlítási igénybevételek szempontjából legkedvezőbb gömbsapka alakja esetén is viszonylag nagy súlyú membránt ad. Miit vei mélyre hangolt rendszereknél és kis elektroakusztikus hatások mellett a membránt gerjesztő erők, amelyeket a membránt hordozó alkatrészek és a membránnal együtt rezgő tömegek rugalmasságával H meghatározóit rezonanciafrekvencia fölött majdnem teljes egészükben a rezgőrendszer tömegtehetetlenségének leküzdésére; • kell fordítani, a viszonylag súlyos nagyfrekvenciás membránnal leadott közepes 20 hangerő a kisfrekvenciás membránnal a mély hangok körzetében leadott közepes hangerőhöz viszonyítva rendszerint kicsiny. Az egész akusztikus frekvencialaiv tomány egyenletes visszaadása végett kí-25 vánatos, hogy a viszonylag nehéz nagyfrekvenciás membrán közepes hangerejét, a dugaltyúszeríí rezgő mozgás fenntartása mellett, n kisfrekvenciás membrán közepes hangerejével összhangba hozzuk. Külön-30 leges esetekben a nagyfrekvenciás membrán hangereje a kisfrekvenciás membrán hangerejével szemben növelhető. A nagyfrekvenciás 'hangszóró közepes hangerejét a kisfrekvenciás hangszór.) kö-31 zepes hengerejével összhangba hozhatjuk, vagy az utóbbival szemben oly kiszorítótesttel fokozhatjuk, amelyei a kisfrekvenciás mebránnal körülfogott térben rendezünk el és amely a hanrrezgésekben nem 40 vesz részt. Előnyös, ha ezt a kiszorítótestet a nagyfrekvenciás membrán közelében rendezzük el és úgy mére'.e/.zük, hogy ez a nagyfrekvenciás membrán előtti tér tekintélyes részét kitölti. A kiszorílótest cél-41 ja, hogy az előnyösen dugattyú módjára rezgő nagyfrekvenciás membrán viszonylag nagy felülete a rezgéseket e felületnek csak egy részén adja át közvetlenül »> membrán előtt fekvő légtömegre, llymó-50 don a nagyfrekvenciás membrán hangereje a nyomás átalakításával fokozható. A nagyfrekvenciás membrán hangereje a kiszorítótest térfogatának megválasztásával befolyásolható és ez a hangerő a kis-55 frekvenciás membrán hangerejével összehangolható. A kiszorítótestet a nagyfrekvenciás membránhoz a lebe«őség «^riiit közel rendezzük el é* annak a nagyfrekvenciás membránnal szemben fekvő határfelületét úgy alakítjuk ki, hogy ez a to nagyfrekvenciás membrán felületéhez simuljon. A nagyfrekvenciás membrán hangerejének fokozásán kívül a kiszorítótest további feladatokat is megold. A .'kiszorítótest ren- *5 deltetése a fentieken kívül elsősorban az, hogy a nagyfrekvenciás hanghullámoknak a kisfrekvenciás membrán belsejében koncentrikus gombfelületek alakjában való terjedését biztosítsa, továbbá hogy a nagy- 70 frekvenciás membránnal és a kisfrekvenciás membránnal egyidejűleg keltelt hanghullámok moduláció módjára való kölcsönös keveredését meggátolja. A nagyfrekvenciás membrán különböző pontjain 75 kellett hanghullámok között a nagyfrekvenciás membrán dugattyúszerű rezgései közben is, különösen a nagy hangfrekvenciáknál, interferenciajelenségek léphetnek fel, amelyek erős hangtorzulásokat okoznak. 80 Ilyen interferencia különösen akkor jelentkezik könnyen, lía a két hanghullám egymással szemben fél akusztikai hullámhoszszal, vagy e hullámhossz többszörösével el van tolva. Ugy találtuk, hogy a kiszorí- as tótest alkalmazásával ezek az interferenciás jelenségek kikerülhetők. A találmány értelmében a kiszorítótestet forgásszimmétriás kisfrekvenciás membrán esetén előnyösen oly testként ala- *0 kítjuk ki, amelynek külső felülete hengerpalást, mimellett a henger tengelye a hangszóró szimmetriatengelyébe esik. A találmány értelmében továbbá a kiszorítótest belsejében tölcsér-, illetőleg csonka- »5 kúpalakú üreget létesítünk, mely üreg kisebb nyílása a kiszorítótestnek a nagyfrekvenciás membránnal szomszédos felülelével, nagyobb nvitása pedig a hengeres kiszorítótestnek a nagyfrekvenciás 100 membránnal szemben fekvő végén van, és az üreget halároló fal a hengerfelületet a kiszorítótest e külső végén, előnyösen élben metszi. A kiszorítótest belsejében lévő üreg tehát a nagyfrekvenciás mem- K>J brán felé fordított végétől kiindulva kifelé folytonosan bővül. Az üreg előállítása különösen egyszerű, ha az üreget határoló kúpos fal alkotója egyenes. Az üreg azonban oly alkotóval is szerkeszthető, mely u0 az üreg belseje felé konvex A kiszorítótest külső falának hengeres alakja előnyös, mert a hcngerpalástalakú