132443. lajstromszámú szabadalom • Kallózó eljárás
Megjelent 1944» évi január hó; 4-én. SAQTil lUlUI SURAE1UÜ BIRCKSÁS S2ABADALMILEIRÁS 132443. szám. XIV/a/l. osztály. — C—5712. alapszám. Kallózó eljárás. A. Th. Böhme Chemische Fabrik, Dresden. A bejelentés napja: 1938. évi március hó 21 * — Németországi elsőbbséget 1937. évi március hé 23. A kallózás célja, hogy egyidejű mechanikai és kémiai behatás következtében a vég5 megfelelő beugrása közben a gyapjúszálak elegendő mértékben elnemezesedje-5 nek. A kémiai behatást eddig a duzzadást elősegítő anyagokkal, főleg szappannal és alkáliákkal, vagy vízben oldható savakkal. mint kénsavval vagy hangyasavval érték el. A lúgos adalékok a szennyet és festéke-10 ket oldó hatásuk következtében ritkán eredményeznek tiszta mintát, a savanyú kallózás pedig az áru fogását mindig károsan befolyásolja. Ha a szövetben műrost, ' különösen acetátselyem van, az adalékok 15 — mim ellett közömbös, hogy lúgosak, vagy savanyúak-e — a eellulózaműrostok hid-í rolitos megtámadását idézhetik elő, különösen, ha a kallózás erős mechanikai behatása a kémiai támadást elősegíti. 20 A találmány értelmében első esetben javasolunk oly kallózósaert, melynél e hátrányok, vagyis a bekevert műrostok hidrolitos megtámadása, valamint az áru fogásának káros befolyása nem mutatkozik;, 25 melynek tehát kitűnő kallózó hatása van. Felismertük ugyanis, hogy a magasabb' zsírsavak higított vizies emulziói kitűnő kallózó szerek, melyek a szál zsugorodása mellett azonos ncmezképződést eredmé-30 nyeznek, mint a kallózásnál eddig alkalmazott alkáliák vágy vízoldható savak. Ez a hatás teljesen meglepő, mivel az eddigi tapasztalatok szerint kallózás szempontjából hatékonyak csupán az alkáliákat vagy a vízben oldható, erősebben diszo- 15 ciált savakat tartották. A találmány szerint alkalmazott új kallózószer az eddig ismert anyagok hatását még meghaladja, mivel magasabb zsírsavak emulzióinak kallózószerként való alkalma- 40 zásánál a festékek — különösen a nyersanyagoknak nem színtartó festése esetében — tisztábban érvényesülnek, mint eddig. Ezenkívül a kész posztó fogása lágyabb íés teltebb, ha a kallózáshoz a találmány 45 szerinti anyagokat használjuk. Ez valószínűleg azon alapul, hogy a magasabb zsírsavakat a gyapjúszál oly mértékben köti le, hogy a kallózást követő, szódával vagy zsíralkoholszulfonáttal való mosás 50 közben csupán részben mosható újból ki, Az említett kallózószert természetesen főleg a kallózáshoz elsősorban egyedül lehet és kell alkalmaznunk. Ezenfelül azonban adott esetben az új szerhez már ismert 55 kallózó anyagokat is adagolhatunk. Magasabb zsírsavak alatt legalább 8 C-latomot tartalmazó alifás és ciklusos savakat, pl. olajsavat, ricinus-zsírsavat, osi-stearinsavat, kaprilsavat, abietinsavat vagy 60 nafténsavakat értünk. Ugy találtuk továbbá, hogy ha a legalább 6 G-alomo t tartalmazói vízben nem oldódó alifás zsírsavak láncába vagy a ciklusos zsírsavak alifás gyökér be egy vagy több halogénatomot viszünk 65 be, oly terméket kapunk, melyek több szempontból még hatékonyabbak. Ekként pl. a karboxilcsoportjuk reakcióképesebb * Ez a ;nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében aromán királyságban annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.
