132422. lajstromszámú szabadalom • Tányérszelep négykamrás száraz gázmérőkhöz

2 132 122. déséhez alkalmazkodhatik. Ez azonban a szelepnek hajtóművével való kapcsolata folytán csupán arra az esetre érvényesi, (amikor az ülés ferde elhelyeződése alkal-I mával középpontjának magassági helyzete nem változott meg. Ha ellenben az mélyebbre kerül, mint eredetileg volt, tehát iamikor a szelepülés az 1. ábrán szaggatottan rajzolt szabályszerű helyzete helyett 10 az egyik oldalon a kihúzott vonallal rajzolt mélyebb helyzetet foglalja el, akkor a szeleptányér az ülésnek csupán legmagasabb pontján fekszik fel, 'úgyhogy a szelep nem zárul; ha ellenben az ülés középpont-15 |a, mint a 2. ábra mutatjia, az a/2 mérettel magasabbra kerül, akkor a tányért hajtóműve, erővel az ülésére szorítja, ami a szeleptáiiyér vagy hajtórudazata deformálódását, sőt törését eredményezi. Ugyanez 20 bekövetkezik akkor is, amikor az ülésen egy idegen test rakódott le. Isnieretesek továbbá oly gázmérőszelepek is, melyek hajtóművükkel éppúgy vannak összekötve, mint a találmány szerinti sze-25 lep, amelyek tányérja azonban az orsóvá) merev kapcsolatban van. Az ily szelepnél a szeleptányér és hajtóműve közötti, csupán rugalmas összekötő kapcsolat folytán a törésveszély jóllehet el van hárítva, 30 a szeleptányér mindamellett az ülés ferde elhelyeződése alkalmával nem képes egyenletesen a szelepülésre felfeküdni és tömitőén zárni. A szeleptányér mindig, mint az 1. ábra mutatja, ülésének'csupán legfelsőbb 35 pontján fog felfeküdni, a 'többi részén azonban rést hagy szabadon, melyen gáz hatol át. E két sajátosságnak a találmány szerinti egyesítése, azaz a tányérnak az orsóhoz 40 képest való kardánszerű mozgathatóságának és a hajtőemeltyűnek a szeleporsóva] való kény szermozgatású összeköttetése a nyitásnál, ellenben utánengedő összeköttejtése a zárásnál, nem csupán a törésveszélyt .5

zárja ki, hanem tömítő elzárást biztosít az ülés ferde elhelyeződésénél is minden esetben, tehát függetlenül attól, hoyg akár eltolódik az ülés középpontjának helyzete felfelé vagypedig lefelé. 50 Ismeretesek továbbá oly gázmérőszelepek, melyek elzáró szerveit oly golyók alkotják, amelyeket az azokat vezérlő működtető szerv ülésükről megemel és melyek az önsúlyuk által létesített elzárásnál 55 a működtető szervvel szintén utánengedő módon vannak összekötve. Ily golyósszelepek azonban négykamrás mérőkhöz nem alkalmasak, melyek kiváltképen nagy teljesítményekre valók, minthogy a gázmérő képtelen méreteire vezetnének. 60 A mellékelt rajz 3. és 4. ábrái a találmány két példaképem foganatosítási alakját mutatják. A (13>ban Mezetett (1) orsót a (2) emeltyű a membránok révén működ- 65 teteit (3) bütykös tengely révén pontosan a membránok mozgása által előírt ütemben mozgatja fel- és lefelé (3. ábra). Az (1) orsón a biztosító (4) csavaranyák vannak elrendezve, melyek alatt az orsót a (2) 70 működtetőemeltyű gyűrűszerű része veszi körül. A csavaranyák révén a szelep magassági helyzete és ilymődon a szelepnyitás és szelepzárás időpontja beállítható. A (2) működtetőemeltyű és a'(4) csavaranyák 75 között a félgömbalakú (12) közdarab van elrendezve. A (2) működtető-emeltyű és az (1) orsó kapcsolatát a zárómozgás esetén, a 3. ábrán szemléltetett példaképen] kiviteli alaknál, a (11) rúgó tartja fenn^ 80 mely a szeleptányér (6) perselye és a (2) működtetőemeltyű között van elrendezve.;A (11) rúgó, mint a 4. ábra mutatja, az (1) orsóra csavarolt (10) csavaranyával (pótolható, aniikoris a (10) csavaranya és a 85 (2) emeltyűnek az (1) orsót átfogó vége között legalább annyi játékot hagyunk meg, mint amennyi a (8) ülés középpontja (2. ábra) esetleg várható eltolódásának felel ínég. Ennélfogva a (2) emeltyű a fogana- 90 tosítási alaknál sincs soha abban a helyzetben, hogy az (5) szeleptányért erővelí tehát kényszermozgásúan nyomja a (8) szelepülésre, mert a szelepülés helyzet változása mellett is a szelep zárásánál, a (2) 95 emeltyű és (10) csavaran}^ közötti játék folytán, a (2) emeltyű és (1) szeleporsá kapcsolata utánengedő, úgyhogy szeleptörés vagy deformálódás a szelepülés helyzetváltozásánál sem fordulhat elő. 10Ő A 4. ábra szerinti elrendezésnél a rúgójeröt a szeleptányér és vele kapcsolatos szeleporsó és alkatrészek súlya helyettesíti. Az (5) szeleptányér az (1) orsón a (6) persely és a '(7) pecek révén van meg- 105 erősítve. A (6) persely furata, melyen az (1) orsó halad át!

és az (1) orsó furata, melyen a (7) pecek halad át, a végeik felé' ki vannak bővítve és így a furatoknak és csapjaiknak egymáshoz képest játékukban no az (5) szeleptányérnak az (1) orsóhoz képesti kardánszerű mozgathatósága végett és azért, hogy a szeleptányér az esetleg ferdén elhelyeződő (8) szelepüléshez alkat-