132403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt fából készült műlapok előállítására
2 132403. adagolt maradék mennyisége csupán az erősen átitatott tömegbe ágyazódik. Ha a kötőanyagot vagy egyéb adalékot a lapok különleges tulajdonságainak clé-5 rése végett poralakhan adagolják, az így kapott lapok sem válnak teljes keresztmetszetükben egyenletessé, mert a finom száraz por az elosztási művelet és a tömeg alakítása közben könnyen a test alsó ré-10 szébe ülepszik, úgyhogy az anyag bizonyos mértékig szétíajtázódik. A találmány eljárás fából sajtolt műlapok előállítására, mélynél' a farészecskéket a kötőairyaggal teljes tömegükben 15 egyenletesen elegyítjük. A poralakban adagolt kötőanyagnak vaj*y legyéb adalékoknak a fűrészporban falisztben vagy egyéb aprított fahulladékban való egyenletes elosztását a találmány értelmé-20 ben azzal érjük el, hogy a tömeg átkeverése közben a tömegre finoman elosztva folyadékot vagy gőzt viszünk fel. A tömegre például folyadékot finoman elosztott alakban porlasztással vihetünk fel. A 25 folyadékot továbbá gőzalakban is szétoszthatjuk. Ha példáid vizet gőzalakban adagolunk, a folyékony vízzel szemben rendszerint kisebb mennyiség kell ahhoz, hogy a kötőanyag vagy egyéb adalékanyag min-30 den részecskéjét a farészecskékre tapaszszuk. Gőz adagolása különösen akkor alkalmazható, ha a kötendő farészecskék, például fűrészporrészecskék nem teljesen szárazak. Mivel keverés közben a finoman 35 elosztott folyadék mindig új farészecskéket (ér, a folyadék minden részecskén vékony bevonatot alkot. A poralakú kötőanyag a vékony nedyességréteggel keverés líözben állandóan érintkezésbe jut és hozzátapad. 40 A nedves bevonattal egyenletesen ellátott farészecskék a kötőanyagrészecskéivet egyenletesen képesek felvenni. Ezzel elérjük, hogy a keverés befejezte után az öszszes adalékrészecskék az összes farészecis-< 45 kéken egyenletesen vannak elosztva és azokhoz tapadnak. A találmány szerinti eljáráshoz főleg vizet használunk. Erre a célra azonban egyéb anyagok is tekintetbe jöhetnek, mint 50 például további adalékok oldószerei, vagy oly kötőanyagok keményítő anyagai, melyek csupán* e keményítőanyag jelenlétében kötnek, vagy pedig oly vegyszerek oldatai, melyek a lapoknak különleges tu-55 lajdonságokat kölcsönöznek, például gombák ellen védik, vagy vizettaszítóvá és tűzállóvá teszik. A találmány értelmében továbbá a sajtolt anyag és a íolyadékmennyiség viszonyát előnyösen úgy választjuk meg, hogy a 6o készre sajtolt lapok a szokásos légnedvességnek megfelelő nedvességet tartalmazzanak, amely mintegy 10—15 o/0 között van. Ezzel elérjük, hogy a fölös i'olyadékmenynyiséget nem kell szárítással eltávolíta- g5 mink vagy fordítva, a teljesen száraz lapokat nem kell utókezelnünk, hogy a szükséges mintegy 10—15% nedvességtartalmat felvegyék. A lapokba a találmány szerinti eljárással bevitt folyadékmennyiség sajtó- 70 láskor majdnem teljes mennyiségben a lapban hagyható. Ha a farészecskéket a kötőanyaggal és az egyéb járulékos anyagokkal átkevertük és utóbbiakat rögzítettük, a kapott tömegei 75 sajtoló keretekben, vagy formaszekrényekben kileritjük, miközben előnyös, ha a préslapot i'ém-esített bádoglemez alkotja. Kétoldalt sima lap előállítása végett a tömeg másik oldalára is fényes préslemezt 80 fektetünk. A tömeget ezután sajtóba helyezzük és a kötőanyag szerint vagy csupán nyomásnak vagy nyomás és hőhatásának tesszük ki. Hogy melegen való sajtolásnál a nedves- 85 ségtartalom jelentős változását meggátoljuk, vagy 100 G° alatti hőmérsékleten sajtolunk, vagy ha valamely kötőanyagnál 100 C° feletti sajtoló hőmérsékletet kell alkalmaznunk, a tömeget a sajtó kinyitása 90 előtt 100 C° alá hűtjük. Amig a tömeg1 a sajtóban van, a sajtót bizonyos ideig magas hőmérsékleten tarthatjuk. Gyakran elegendő, ha a sajtót a tömeg beviteléig a szükséges magas hőmér- 95 sékletre fűtjük és azon tartjuk, a sajtó zárása után a fűtést megszüntetjük és várunk, míg a hőmérséklet 100C° alá süllyedt, A találmány szerinti eljárással természetesen oly lapokat is előállíthatunk, me- 100 Iveknek csupán egyik oldala sima és melyeknek a (másik oldalán, például drótfonat elhelyezésével szitaszerű mintát létesítünk. A találmányt az alábbi példák kapcsán bővebben magyarázzuk. 1. Példa: Kötőanyagként oly műgyanta- 105 port alkalmazunk, mely 130 C° hőmérsékleten köt. Keverő dobba 300 súlyrész száraz fürészport, 40 súlyrész műgyantaport és 15 súlyrész viaszport viszünk és a tömeg átkeverése közben mindaddig lassan 110 gőzt fúvatunk, amig a bef uvatott víz menynyisége 30 súlyrésznek felel meg. A készre kevert tömeget ezután kerettel
