132372. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

Megjelent 1943. évi december hó 15-én. lA.GT-Ai. KI1ÁLTI ÄSM SZABADALMI BIIlMo SZABADALMI LEI RAS 132372 szám VII/d. osztály. — L—8873. alapszám. Villamos kisütőedény. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejeleatés napja: 1942. évi augusztus hó 10 Németországi elsőbbség: 1941. évi augusztus hó 13. Ismeretesek olyan villamos kisütőedények, amelyeknek vákuumtartó elzárását üvegből és kerámiai anyagból öszszetelt test alkotja. Ez a test rende-5 sen az elektródarendszert hordozó árambevezetéseket tartó kerámiai anyagú korongból, valamint azt teljesen fedő és az edény burájával vákuumtartóan összekötő üvegrétegből van. te Ilyen kisütőedények készítésekor és üzeme közben azt tapasztaltuk, hogy nagyon nehéz az üvegrészt a kerámiai anyagú résszel és az edény burájának peremével úgy összeforrasztani, hogy 15 a forrasztási helyen ne keletkezzenek az edény vákuumtartását lerontó repedések. E repedések oka az alkalmazón anyagok hőtágulási együtthatójának különbözőségében és az összeforrasztott 20 anyagtömegek különböző nagyságában rejlik. A találmány szerint nehezen lágyuló anyagból készült olyan villamos kisütőedényekben, 'amelyeknek vákuumtartó 25 elzárását az elektródarendszert hordozó árambevezetéseket tartó üvtígtest alkotja, az üveglestnek az edény belseje felé néző oldalára az üveghez nem tapadó. 1 milliméternél vékonyabb, szi-30 getelőanyagból vagy fémből vagy e két anyagból együttesen készült korongot helyezünk. Evvel elérjük., hogy a vákuumtartó elzárás üvegrészeinek hőtehetetlensége annyira csökken., hogy e 35 rész hőmérséklete gyorsan képes követni a nehezen lágyuló anyagból való edény hőváltozásait s ennélfogva megszűnik a forrasztási helynek, a különböző mérvű hőtágulásokból fakadó .nagy mechanikai igénybevétele. Az üvegrész 40 belső oldalán levő vékony, szigetelőanyagú vagy fémből készüli korong elejét veszi annak, hogy az üvegtest felvitelekor vagy forrasztásakor üveg a kisütőedény belsejébe hatolhasson. 45 A kisütőedény nehezen lágyuló anyagú buráját fémből, kerámiai anyagból, kvarcból vagy üvegből készíthetjük. A zárótest üvegrészének belső oldalán levő vékonv korong, előnyösen 0.1—0.5 50 mm vasiagságú csillámból lehet. Csillám azért előnyösebb a kerámiai anyagnál, mert felülete kalciumos és így nem tapad az üveghez. Ennélfogva az üveg szabadon mozoghat a csillámon és így 55 e két anyag különböző hőtágulása nem okozhat feszüléseket az üvegben. Ezenfelül a csillám még vékony korong alakjában is elegendő mechanikai szilárdságú. Lehet azonban ezt a vékony korongot kerámiai anyagból is készíteni, ha az üveggel érintkező felülete oly sírna, hogy az üveg könnyen csúszhatik rajta. Ennek a feltételnek csak tömör kerámiai anyag felel meg. Készíthetjük végül a vékony korongot olyan fémből, pl. acélból is, amelynek felületén nem képződnek az üveghez tapadó oxidok. Az ilyen korongnak 70 60 ás