132371. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

Megjeleni 1943. évi december hó 15-én. MAÖTAß KIRÁLYI G§ SfABADALffl BIEMiS ZABADALMI LEIRAS '132371. szám. Vll/d. osztály. — L—8871. alapszám. HHBHW. Villamos kisütőedéuy. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlín-Tempelhoí. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hé 10. Németországi elsőbbség: 1941. évi augusztus hó 11. Mllamos kisütőedények elektródáit meg kell védeni rázkódtatásoktól. E célra az elektróaiajendszert megtámasztó rugózó szerveket alkalmaznak es ezeiínek segéiyé-5 vei á' cső talpára szerelt egész elektródáirendszert az ezt körülvevő, többnyire üvegből készült vákuumtartó edény falává] tartatják. Ilymódon egyrészt központosítják az elektródarendszert az edényben és lo másrészt megvédik rázkódtatásoktól és rezgésektől. A rajz 1. ábrája ilyen ismert kivitelű 1 kisütőedényt szemléltet, amelyben a 2 lejektródarendszert 3 támaszték támasztja meg. li A támaszték rugalmasságát nagy hőmérsékleten is megtartó anyagból, pl. molibdénből vagy tantálból való rugózó bádogból készült. Sok esetben csillámot is használnak az elektródarendszer megtámasztá-20 sara. Csillám alkalmazását általában igyekeznek elkerülni, mert külföldi anyag. Fémből készült támasztéknak üvegből való vákuumedényben való alkalmazása viszont 25 'avval a veszéllyel jár, hogy az edényben a beforrasztásához iszükséges felhevítésekor ia vele érintkező, fémből való támaszték jó hővezetőképeissége következtében feszülések keletkeznek, amelyek esetleg" az 3o edény megrepedését is okozhatják. Az edény megrepedésének1

veszélye még fokozottabb az elektródarendszernek az edény légtelemtéaekor foganatosítandó gázmenteeítése alkalmával. Gázmentesítés végett az elektródarendszert tudvalevőleg kívülről 3S ható nagyfrekvenciás tér segélyével izzítják. Emellett a nagyfrekvenciás tér az elektródarendszer közeiében levő fémtámasz Lékot is elkerülhetetlenül izzásba hozza, minek folytán az üvegedény a támasz- 40 tékkal érintkező pontjain megreped, vagy legalább is a későbbi megrepedés veszélyével járó feszülések keletkeznek benne. Megkísérelték már e veszélynek olymódon való elkerülését, hogy a támasztékot rö- 4» videnzáró gyűrűvel vagy más hasonló hatású szervvel való ernyőzés útján megvédték a nagyfrekvenciás tér behatásától. Ez az ernyőzés azonban torzítja a nagyfrekvenciás teret, ennek következtében pedig 50 az elektródarendszer, főleg az anóda, egyenetlenül izzik és nem mentesül teljesen a gázoktól. Más esetekben az üvegnek a fémtámasztékkal való érintkezési pontjain hőszigetelő 55 réteget, pl. kerámiai anyagú szigetelőtesteket iktattak be, az üveg és a fém közé. Ez a módszer azonban megdrágítja és bonyolulttá teszi a támaszték készítését és ezenfelül nem is jár mindig a kívánt eredmény- 60 nyel, mert nem alkalmas a fémtámaszték izzásának teljes meggátlására. A találmány szerint a fémtámasztékot hőt jól ^kisugárzói felülettel látjuk el, még pedig előnyösen olymódon, hogy az elek- ^5 tródacsövek készítésének terén sugárzás növelésére használatos anyaggal feketítjük. Ez a felületi, réteg pl. szénhől vagy finom-