132301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papiros és papiroslemez gyártásához alkalmas rostanyag előállítására
Megjelent 1943. évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁO Qf SZABADALMI LEIRAS 132301. szám. XlII/a. osztály. — P—10324. alapszám. Eljárás papiros és papiroslemez gyártásához alkalmas rostanyag előállítására. Hungária Papírlemez és Papírgyár R. T.r Újpest. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 24. Papiros és papiroslemezhez való rostanyag előállításánál úgy járnak el, hogy a rostos anyagok rostkötegeit kémiai kezeléssel meglazítják, majd az így lazított rost-5 kötegeket mechanikai kezeléssel felbontják. Ezeknél az eljárásoknál a lignin lényegileg a rostok közölt marad. Ezeknél az i?meretes eljárásoknál a rostkötegek meglazítására a rostos anyagot lúggal nyo-10 más alatt főzik. így pl. papiroslemez gyártás céljára buzaszalmából úgy készítenek rostianyagot, hogy a szalmát mésztejjel nyomás alatt főzik, majd az így előkezelt anyagot mosás utján görgőjáraton őrlik és 15 hollandikban foszlatják. Ezeknél az eljárásoknál aránylag tömény mésztejet, pl. 10%-os mésztejet alkalmaztak és 4—5 atm nyomás mellett 5—6 óráig végezték a feltárást. 20 A találmány szerinti eljárással papiros - és papiroslemez gyártásra alkalmas rostanyagot nyomás nélküli főzéssel és rövid ideig tartó melegkezeléssel kaphatjuk, úgyhogy lényegesen egyszerűbb berendezéssel 25 és kisebb melegmennyiség felhasználásával, tehát olcsóbban termelhetünk. A találmány értelmében a papiros és papiroislemez gyártására alkalmas jrostanyag előállítása céljából rostos növényi részeket 30 híg kénsavval nyomás alkalmazása nélkül melegen kezeljük, majd a kénsavtól elkülönített és célszerűen mosott növényi részeket híg lúggal ugyancsak nyomás alkalmazása nélkül melegen kezeljük, majd a rostos anyagot a lúgtól mentesítjük. A 3S kénsavas kezeléshez a rostos anyag mineműsége szerint célszerűen 0,5—3,5%-os oldatot használunk, a lúgos kezeléshez pedig célszerűen 0,3—3,5%-os kalciumhidroxid tartalmú oldatot alkalmazunk. 40 Mésztej helyett használhatunk egyéb lúgoit, pl. nátriumhidroxidot vagy nátriumkarbonátot is. A rostok fellazítására általában elegendő, ha a rostos növényi részeket Vi—1 óráig melegen kezeljük;, pl. 85—9o 45 C°-on vagy esetleg forraljuk. Az eljárás foganatosítására azi alábbi példát adjuk: 100 kg szecskázott buzaszalmát kb. 800 liter 1,5%-os kénsavas oldatban 85—95 50 C°-on 30—40 percig melegítjük. Ezután a kénsavoldatot a szalmáról lebocsátjuk és ismételt felhasználás céljából tároljuk. A kezelt anyagot vízzel mossuk, majd ugyancsak 800 liter 1%-os mésztejjel 85—95 55 C°-o>n 30—40 percig tartjuk. A meleg kezelést célszerűen az oldatban való gőz bevezetéssel foganatosítjuk. A lúggal való kezelés után a lúgot leeresztjük, majd a rostanyagot vízzel semlegesre mossuk. Az 60 így előkezelt szalmát görgő járatban és hollandikban papiroslemez gyártásra alkalmas rostanyaggá foszlatjuk. Hasonló módon készíthetünk rostanya got, pl. faforgácsból, benderpozdorjából, 65 cirokból, kukoricaszárból és a cserzőarayag kivonásánál visszamaradó faanyagokból is. Az erősebben elfásodött anyagok feltá-