132238. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás magokhoz való anyag, ebből az anyagból készült nagyfrekvenciás mag és eljárás annak előállítására
13223a 5 A 2. ábra oly mező mikroszkopikus képe, amelyben a találmány szerinti anyag részecskéi vannak. A részecskék feketék és fénylők. 5 A mikroszkopikus képből látható, hogy általában valamennyi részecskének gömbalakja van. A képből továbbá az is kitűnik, hogy a részecskék átmérői különbözőek és hogy az igen kilo csniy részecskék aránylag igen nagy számban vannak jelen. A képből az is látható, hogy a kicsiny részecskék közül sok a nagyobb részecskék felületén van, sőt legyes esetekben a nagyobb ré-15 szecskék felületét a kisebb részecskék teljesen elfedik. Ez a körülmény különösen jellemző a találmány szerinti eljárással előállított anyagra. A 2. ábrabeli képből továbbá az is 20 látható, hogy a nem gömbalakú szabálytalan alkatrészek száma aránylag igen kicsiny. Hogy egyes részecskék alakja miért szabálytalan, azt nem tudtuk megállapítani. Ezek a szabálytalan 25 alakok nem tökéletes gömbfelületek és azok közül sok, sőt talán valamennyi üreges, mimellett falvagtagságuk tág határok között váltakozik. Annak .a lehetőségét, hogy a tökéletes gömbalakú 30 testecskék is üregesek, az a körülmény jelzi, hogy a por sűrűsége aránylag) igen kicsiny, nevezetesen a természetes magnetit 5.18 sűrűségével szemben csak 4.66- A képben szabálytalan alakot mu-3$ tató részecskék nasy- része valószínűen onnét ered. hoev a vizsgálati minta befogásakor részecskék az üveglemezek között eltörtek. Ezek a törött részecskék mutatják a testek üreges yoltát. 40 A pornak különböző nyomások melletti különböző sűrűsége megállapítható oly készülékben, amelynek lényege ed-: zett acélból készült oly cella, jnelyben ugyancsak edzett acélból készült két 45 dugattyú egymással szemben elmozgatható. A vizsgálandó port a dugattyúk között rendezzük el és a dugattyúk külső végein oly eszközöket alkalmazunk, amelyekkel a dugattyúk belső, 50 egymással' szemben álló felületeinek egymástóli távolsága mérhető. A két dugattyú közé a vizsgált anyag pontosan lemért mennyiségét yisszük. A készüléket úgy rendezzük el, hogy a felső 55 dugattyú önsúlyával nehezedik a porra. Ebben a helyzetben a skála adataiból és a vizsgált íamyag súlyából kiszámítható az anyagnak az azt terhelő csektély nyomás melletti kezdeti sűrűsége. Ezután az anyagot fokozatosan nagyobtí 60 nyomások alá helyezzük és minden egyes nyomáshoz megmérjük az ahhoz • tartozó dugattyútávolságot. Ilymódon a látszólagos relatív sűrűség minden terhelés mellett mérhető. 65 A relatív kezdeti sűrűség, amelyet a fenti módon mértünk, meghatározott térfogatú szilárd test sűrűségének felel meg, vagyis másszóyal ennél a mérésnél elhanj'agoltuk azt a körülményt, 70 hogy a minta egyes részecskéi között levegővel töltött terek vannak. A következő- és nagyobb terhelések mellett végzett mérések pontosan mutálják azt a mértéket, amelyben ezek az üres terek 75 az anyag kis részecskéivel kitölthetők. Az ilyen nyomáspróbák eredményei igen könnyen ellenőrizhetők, hogyha megfelelő beosztású papíroson a kg/cm2 nyomásokat a mért látszólagos sűrű- 80 ségek függvényében felrajzoljuk. A 4. ábrában logaritmikus léptékben rajzoltunk meg ilyen görbét oly poralakú massza esetére, amelyet a találmány szerinti eljárással állítottunk elő. A dia- 8 5 gramból kitűnően a por kezdeti sűrűsége 1 kg/m2 nyomás mellett 2.99 és 968 kg/cm2 nyomás mellett 4.43 volt. E nyomás alkalmazása után az anyag még poralakú állapotban volt. 90 A találmány szerinti eljárással előállított mágneses anyagot préselt magok előállítása végett elő kell készíteni. Az anyagot először nagyság szerint fajtázzuk. Nevezetesen kiválasztjuk azt a 95 szemcsenagyságot, amelyből a magot előállítani óhajtjuk. Ezt a tömeget-azután mesterséges gyantával, például bakelittal, célszerűen poralakú mesterséges gyantával összekeverjük, majd az így 10O kapott tömegből magot sajtolunk. A gyanta kötőanyagot alkot. A felhasznált kötőanyag mennyisége a ferromágneses por mennyiségéhez viszonyítva rendszerint 1—4»/o, kivételes esetekben 105 azonban 4o/0 -nál több is lehet. Az alábbiakban a találmány szerinti poralakú masszából készült mag előállítási eljárását példaként ismertetjük. Oly poralakú bakelitet, amelyét a no 6175 szemű szitán átszitáltunk, a mágneses részecskékkel bensőén összekeve-
