132236. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolókészülék távbeszélőállomásokhoz
132236. 5 ket működtető (45) csavarkerékkel kapclsolódó (46) csavar. Az itt leírt hívóberendezés működése már most a következő: 5 A nyomógomb benyomására a berendezés a vonalra kapcsolódik olymódon, hogy a készenlét jelzésiére a (38) reteszeíőtárcsa reteiszelője oldódik, mikori,s a feszített (38') rúgó hatására a külső fogazású to (37') rugótok és az evvel kapcsolódó (35) ' fogaskerék révén a (34) tengely íorgáisba jön. E tengely fordulatszámát a (36) cjsavarkereket hordozó (17) féktengelyen elhelyezett (48) centrifugálisfék szabályozza. 15 t \ forgás következtében a iszaggalómű és áthidaló a már, ismertetett módon működésbe jön. Amint az első impulzus, leadása "megtörtént, a (38) retcszelőiárcsa reteszelőnyelvének mágnese árammentes lesz, miért 20 jis a neleszelőnyelv ráfeszül a retesz.előtárcsára és teljes körülfordulás után a további forgást megakadályozza. Ha ekkor a kérdéses felhívandó .állomás foglalt, úgy a foglaltságot jelző relé! a (44) 25 mágnest bekapcsolja a segédáramkörbe és ennek hatására a (39) tengely reteszelése megszűnik,, úgyhogy a tengely forgásnál;; indu'. A forgás sebességét .a tengelyre ékelt* (46) csavarral kapcsolódó (45) csavarke-30 rékkel működtetett (49) féktengelyen elrendezett (50) centrifugálisfék korlátozza. A (44') fogaskerék forgása átvivődik az (51) fogaskerékre és így az utóbbin levő (52) érintkezőre is, melynek körpályájával 35 szemben két helytálló (53 és 54) érintkező van elrendezve. Amint a (41) reteszelőtárcsa felszabadul, az (52) érintkező forgásnak indul és lekerül a helytálló (53) érintkezőről, mikor is megszakítja a vo-40 nalat. Majd rákerül az (54) érintkezőre és ennek megfelelően bekapcsolja a foglaltságot jelző lámpát és ez utóbbi mindaddig ég, amíg az (52) érintkező le nem fut az (54) érintkezőről. Ezután az (52) érintkező, 45 továbbforog, amíg' a teljes kört le nem1 írta; majd rákerül az (53) érintkezőre és újból zárja a vonalat, úgyhogy a hívás megismétlődik. A továbbforgást a reteszelés megakadályozza, amint azt már az elő-50 zőkben ismertettük. Az alábbiakban ismertetjük a (3) szaggatókalapács útján létrehozott impulzus-sorozatból az éppen hívandó számnak megfelelő impulzusok kiválasztásához még! 5S szükséges vezérlőlemez egyik példaképem kiviteli alakját, melyet a 7. ábrán tüntettünk fel. A (9) vezérlőlemez a (65) tengely körüli, elforgást végez a (12) nyomógomb benyomása következtében (3. és 4. ábra). Ez az 60 elforgás hozza a (10) érintkezőfogakat a rugalmas (8) sínekkel érintkezésbe. A'(10) érintkezőfogak helyzetét a (9) vezérlőlemezen az érintkezőfogaknak a (66) kivágásokba illeszkedő (67) toldata biztosítja. A 65 (66) kivágások a megfelelő (8) sínekkel szemben lekúsznék. A (10) érintkezőfogak rögzítését célszerűen rugalmas (69) gombok eszközlik, amelyek a (10) érintkezőfogakkal összenyomva, utóbbiaknak (68) 70 nyúlványát rugalmasan körülfogjak. Ezzel a megoldással elérjük, hogy a (10) érinlkezőfogak könnyen ki- és beszerelhetők és így az egyes vezéri ölem ezek a tárolt hívószámok megváltozása esetén könnyen 75 átállíthatok bármely más hívószámra. A találmány szerinti kapcsolókészülék második főrészét alkotó és a csatolt rajz 3. ábráján csak vázlatosan feltüntetett (14, 15, 16) vezérlőrelék a központból a vonalra kerülő jelzőfeszültségek megkülönböztetésére szolgálnak. A jelzőáramok olymódon keletkeznek, hogy a központ jelzőfeszültséget ad a vonalra és a jelzőfeszüitség a hallgatón és a mikrofonon keresztül ki tud egyenlítődni, tehát jelzőáram: folyik az áramkörben. A jelzőíeszülíségek, váltakozófeszültségek, amelyek esetleg még szaggatva is vannak. E feszültségeket jellemezhetjük tehát amplitúdójukkal, alap- és szaggatási frekven-/ ciájukkal. E jellemzők közül a frekvenciák azok, amelyek az egymástól való megkülönböztetésre első sorban alkalmasak. Ennek megfelelően a következő megoldásokat választhatjuk, illetve a következő villamos és mechanikai tulajdonságok változását tehetjük a vezérlőrelék működési alapjává: 1. impedancia, mely függ a frekvenciától, 2. frekvencia kiválasztás szűrőkörökkel, 3. villamos rezonancia hangolt rezgőkörökkel 10 ° és 4. mechanikai rezonancia. Az ilyen módon működő relék ismeretesek az elektrotechnikában, miért is azok részletes ismertetésétől eltekinthetünk. Figyelemmel kell azonban lennünk, hogy a 105 fenti módok, alacsony frekvencia esetén, esetleg nem mindenkor kielégítő megoldások, így pl. egyes esetekben az alapfrekvenciák megkülönböztetésére alkalmasabbak ugyan, de nem a szaggatási fre- 110 kvenciákra.
