132187. lajstromszámú szabadalom • Szájrész-szerelvény, illetve szájrész távbeszélő mikrofonokhoz

fmut Ra a szájrész nyílására ható levegőimpe­dancia ellenállás-összetevője. A száj­részre ható levegőimpedanciának Ma tömegfeaktancia össze levője is van, 5 mely úgy tekinthető, hogy azt a kö­vetkezőkben megadott Mo mennyiség tartalmazza. Ra és Ma értébei a száajnyílás területé­vel egyenes arányban állanak és az 10 f frekvencia, valamint a D átmérő függvényei. Ezek az értékek ismere­tes alapvető egyenletekből határoz­hatók meg és a rezgxTíemez területére vonatkoztatott meclianL.ai ejységek-15 ké alakíthatók át. Mo a szájrész nyílásának a mikrofon­rezgőlemez halóképes felületére vo­natkoztatott mechanikai tömege, amelynek értékét úgy kapjuk meg, 20 hogy az 1. és 2. ábra szerinti MH értéket a rezgőlemez hatóképes terü­letének négyzetével megszorozzuk'. So a szájrész-tölcsér belső térfogatának a mikrofon-rezgőlemez hatóképes fe-25 Ittlétére vonatkoztatott mechanikai merevsége, amelynek értékét ú?y kapjuk meg, hogy az 1. és 2. ábia szerinti .SH ériékat a rezgőlemcz ha­• toké pes fei ületének négyzetévei meb-, 30 szorozzuk. OM1, OM2 a száj rész-tölcsér hátsó végén levő furat vagy furatok mechanikai tömegének részei, mely tömeg a ;,,::• -szCds ;&űhálóza-ok köiőtt o z-3S lik meg. FS a rezgőlemez és a furatok között levő légtér mechanikai merevsége. Mt és Rt a mikrofon mechanikai impe­danciájának tömegreaktancia és el-40 lenállás összetevői a rezgőlemeznél. Megemlítjük, hogy az átvitelre ke­rülő frekvenciák határa felé a mikro­fon reaktanciája a rezgő lemeznél általában pozitív. 45 A 4. ábra szerinti műhálózatot a beraj­zolt szaggatott vonal két oly részre osztja, melyek mindenike az 5. ábrában ábrázolt és AR ellenállással lezárt műhálózattal azo­nos. Az AR ellenállás értéke az Rt ellenál-50 lásnak a 4. ábra jobboldali részén át mért értékével egyenlő. A szájrész egyik feladata, hogy a külső levegő aránylag kis impedanciája és a ; mikrofon rezgőlemezének a án ír: •v.-, y 55 impedanciája között c^atolust ai. oo on. E csatolásnak hatásos akusztikai átvitelt biz­• tosító helyes választását a szájrész-azerel­vény szerkesztésénél eddig nem vették fi­gyelembe. Villamos transzformátorok egyenletei- 60 vei való analógia alapján kimutatható, hogy az 5. ábra szerinti műhálózat a Jött —f-— frekvenciánál a 6. ábrában ábrázolt transzformátorral egyenértékű, mikoris az —f— frekvencia értéke 65 f = 2% Mo -j~ OM1 g Q 4 Mo ; OM1 Ennél a frekvenciánál az egyenértékű műhálózatnak az —Ra— ellenállás felé lát­szó impedenciája RÍ OMl Mo Ka és a transzformátor —n—impedancia vi­szonya Bl OMl . Ra " Mo n 6. 70 75 80 90 95 Minthogy a transzformátor az energiát az egyik impedanciából a másikba ki­csiny veszteséggel viszi át, abban az eset­ben, ha az egyes műhálózaiokát úgy vá­laszuk, hogy a;ok a. le .et-é "es .cok._d :•: ZÓ^'Ú ti a á~ú „an.zío.iiiá ort uú ,é_ _o i; i, megkö^eJák, az energia-áíviiei a le^a. tásosabb lesz. Mint emií.e.tük van oly —f— frek.encia, ameiynél az 5. ábrán ábrázolt a.a^ú vil­lamos műhálóza., két egyemő vayr kü­lönböző értéivű ellenállás csa.olása végett legkedvezőbb hatású transzformátor gya­nánt működik. A 4. ábrán ábrázolt mű­hálózat két oly jellegű szakaszból álló mű­hálózatnak tekinthető, mint aminőket a 6. ábrában ábrázoltunk és amelyek egymás­sal való összekapcsoláskor két transzfor­tort alkotnak, amelyek az —Ra— ellenál­lást úgy csatolják, hogy azzal az —Rt— íoo ellenállás a választott frekvenciánál egye­zik. Ily mikrofon szerkesztésénél a transz­formátor —f— frekvenciája úgy választ­ható, hogy közel legyen az átvitelre ke- 105 rülő legnagyobb frekvenciához, amelynél az átvitelt leghatásosabban kívánjuk nö­velni. Egyes összetevők értékei ismerete­sek, míg más összetevők értékeinek bi­;onyos határértékek között kell lenni ők. H0 A .^áji-ész nyílásának területét a követ­kezőkben ismertetett okokból lehetőleg naggra kell választani. A szájnyílás területe határozza meg —-Ra— értékét. A mikrofon

Next

/
Thumbnails
Contents