132186. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés

'ffifH 9 Közvetlenül lezjuitán, amint a —B— átvi" vőből sziármazló lökés a —C— átvivőbe, a , — D— átvivőből a —C— á;tv;ivől)e jutó lö­kés előtt érkezik be, a —C— feletti befo-5 lyás éppen ugy, mint eíőbb, a — D — áívi" vőröl a —B— átvivőre megy át és e fo­lyamat mindaddig folytatódik, míg1 a tel" jés vezérlés az A—B—C—D stb.' irányba át nem áll, ami a kezdeti állapot megjfor- , )0 ditolttja. Az —A— átvivőben keletkező, a beszédet - jelentő hullámalaknak az a része, mely az átvjáltjö folyamat befejezése előtt a ve-' zérlések ilyen átváltására felemésztődik (ez 15 a rész a kezdeti szóffcagtorzitás nagyságát je­' leni») az átvivő szakaszok« sz,áma és amásiod­peroenkénti lökések száma közötti viszony függvénye. PL 100 átvivő szakasz mellaÉt a vezérlést átváltó folyamat befejezéséhez 20 legkevesebb 100 lökésre volna szükség, ha pedig 100 kilocikíus lökésfrekvenciát hasz­nálunk, a kezdeti torzítási idő 1 ezredmá­sodperc rendű (nem véve tekintetbe a ve" vőberendezéstől származó egyéb lehetséges 25 kezdetítjorzilási forrásokat, melyek kellő gondos tervezés mellett nagymértékben ki­küszöbölbe t oki). Midőn az —A B- —C— —D Fő­irányú beszéd megszűnik, a vezérlés ebben 30 az irányban mindaddig megmarad, mig a szembenfekvő végponton beszédet nem kez­deményezlek, mikor is a vezérlés pontosan a már ismertetett módon ismét etfcnkező irányba váltódik áífc, /• '. 35 Nyilvánvaló tehát, hogy az ismertelett egy" csöves «szinkrón» rendszerű átvivők a be­széd iránya szerint működési irányukat ön" működőén megválLozitatják;. Bármilyen fent említteti: fajtájú á(t».'ivő" 40 kör többcsatornás működésre is használ" •' ható,, mikoris vagy a hordozóhuWámu be" rendezéseknél szokásos «frekvenciaküftöii" bözeti» módszerek' segélyével yalamennyi jelcsatorna •;feliéiből összetett eredő hullám" 45 alakú lökéseket erősítjük, vagy minden egyes jelcsatorna vagy elioszjbómódiszer ut­ján időben elküfönitetí csatornacsoport egyes lökéseinek egymásután való erősítését foganatositjukC 50 Hogy ezt az eredményt elérjük, az átvi­vőszerkezcl lényeges változtaiására szúk" ség nincsen. Kiég, ha az áh hőkből kilépő lökések hullámalak tekintetében elég élesek ahhoz, hogy a csatornák közöli számbave" 55 he tő átlialÜás; ne létesüljön... s Szabadalmi iáénypontofc: 1;. Jeiátvivő berendezjéisí jp,ly jeliekkel, módo­sított vivőhullámok erősítéses tov.ábbi|á­sára átviteli pálya mentén, amely jelek 60 a vivőhullámon lökések időbeli eltolódása* ban jutnak kifejezésre, jellemezve re" laxációs rezgéis,kéltővel, e rezgéskéltőt a bejövő lökések szünetelése-' alait! nem rezgő' nyugalmi állapotba elál- 65 .' lit'ó eszközzel es a \rett lökése­ket érzékelő, a rezgéskeltő rezgétefi állapotát oly módon kiváltó eszközzel, hogy minden beérkező lökésre egye fen megfelelő, "gyakorlatilag állandói ampli" 7® tudószintű és a rezgéskeltő adataitól füg" gő hulilámhomlokú lökés áll elő. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli1 all&kja, jellemezve az erősítési esz" közt az átviteli eszköz mentén bármelyik 75 irányban haladó jelek erősítésére az át" viteli eszközhöz hibakapesjoló további es/ko//el 3 \/ ! ií>en\j,om s/uinli ))ertndc/és ki" MI J i >11Ki i lokisn 'losi^asú ulliarövid80 hullai, n k s/un,ii i }( Hcnicvw .i \ett lö­késeket Í rosito lo\ábhi ts/koz/el a vett loktsekeí (UUklá'o s/ko//el is <i detek" lall IokisJvíl i'/ekelo a i(/g(Skeltőt a •\ett hkcMkkil hptslu ki mszu ilő esz-85 ko//cl aiii» l\ i /geske llonek ulianagy" frek\eneia]ii ai.iinloiras állmai módo" Sllt) kllllí llok"! ( \.in 4 \/ 1 i»tMi\]iOiil s/(iii'fi hciuidi /és ki" MUII alikji p( 11 dikus lökess nozaltiok 90 s/ámari jellemez'c i/ át wich pályán? egymásután beiktatott [obb ej osileses jel­átvivővel, mejyek mindegyikének sajá!*i rezgéskeltőjéít a vett lökésekkel lépésbe kényszerítő eszköze van. és amelyek egy- 95 mástól az átlagos lökésfrekvencia szerint úgy választott íávoifeágra vannak, hogy az első átvivőre bejövő jeltől az egymásra" következő átvivők egymásután fázisba kényszerülnek és a jelet követik, a beren-100 dezés pedig, mely így csak a jel megszün­tével válik .hozzáférhetővé ellenkező irá­nyú jel számára,, vjsszhang'mejntes. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki" viteli alakja, jellemezve az átviteli pályán 105 eg\ik irányból érkező jeleket érzékelő, az erősítő il\en irányban A aló működésé­nek feltételei! beálüló eszközzel. ti. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­vileli alakja, melynél Aégálloniási adó'lio

Next

/
Thumbnails
Contents