132025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogének előállítására gázalakú szénvegyületekből

2 13 2 0 2 5. Különösen elengedhetetlen, hogy, — bár a legtöbb esetben a reakció folyamán víz keletkezik, — a szükséges legkisebb víz^ niennyiségeket már kezdettől fogva hozzá­adjuk. Másrészt a hozzáadott vízmennyiség 5 tekintetében felső határ is van, amelynek túllépése iá hozamot nagyon hátrányosari befolyásoljia. Emellett megjegyzendő, hogy a vizet természetszerűleg folyékony alak­ban, vagy gőzalakban, vagy pedig olyan 10 anyagok, pl. foszfátok, fémsóhidriátok, víz u tartalmú szilikátok alakjában adhatjuk hozzá, amelyek megnövelt hőmérsékletnél vizet adnak le. Az utóbb említett szilikátok* hozzáadásával még azt az előnyt is elér-15 jük, hogy la' reakciótérbe levő felület meg­növekszik. Ezt la hatást egyébként vizet le nem adó anyagok, pl. izzított aszbeszt, samotl, kovasav, koivaföld, horzisakő, agyajg bevitelével is elórhelijük. 20 A vegyi folyamatra nézve nagy jelentő­ségű a hőmérsékleteknek és a reakcióidők­nek a betartása is. Erre nézve megjegyezzük, hogy minden egyes gázkeveréknél az át­alakuláshoz szükséges hevítési idő tarta-25 'ma a választott hőmérséklettől függ. így pl. Valamely metántartalmú gázkeveréknek az átalakulását elérhetjük lassan 250 C°-rá Vagy gyorsabban 350 C°-ra való hevítéssel. A keletkező termékek fajtája emellett nagy 30 mértékben függ a választott hőmérséklettől és a hozzátartozó hevítési időtartamtól, mégpedig akként, hogy folyékony szén­hidrogének keletkezésére kifejleziett opti­mum áll fenn. Ha túlságos lassan vagy túl-. 35 ságos gyorsan hevítünk, akkor nem a kí­vánt átalakulás következik be. Az optimüin egész meghatározott övezetben van, ame­lyet iaz alapkombinációi feltételei határoz­nak meg. 40 Az alapkombinácíó negyedik feltétele úgy értelmezendő, hogy azokhoz a gázokhoz, vagy gázkeverékekhez, amelyeknek maga­sabbrendű szénhidrogénekké való szintézi­sénél hidrogénnek kell felszabadulnia, így 45 pl. benzolnak metánból' való élőállításánál olyan anyagokat adunk hozzá, amelyek ezt a felszabaduló hidrogént részben vágyj (egészen felveszik. E célra oxigént, oxigén­tartalmú anyagokat, valapijnt telítetlen 50 szénhidrogéneket használhatunk. így járha­tunk el vízgázoknál is, amelyeknek szabad hidrogéntartalma bizonyos szénhidrogének előállításához1 tűlnag'y és amelyeket ilykép hidrogénben szegényebbé tehetünk. 55 Ez a rendszabály energetikai szempont­ból elengedhetetlen. Ha ugyanis gázokat folyékony szénhidrogénekké akarunk át­alakítani, amelyeknek szabad energiája na­gyobb, mint a kiindulási anyagoké, így pl. 60 •metánnak az alapkombináció feltételei melletti átalakításánál, akkor energiát kell bevezetnünk. Ezt az energiaszükségletet úgy elegithellj.uk ki, hogy a reakciótérben egyidejűleg oly reakciókat idézünk elő, pl. 65 víznek hidrogénben gazdag gázokból és oxigénből való képződését, amelyeknek energiaszükséglete erősen negatív, amelyek tehát lefolyásuk közben energiát iádnak le. Különösen kedvező oly anyagok hozzá- 70 adása, amelyek a jelenlevő kötött vagy szabad hidrogénnel maguk is a reakció részeseivé válnak. így pl. szénoxid, olefi­nek vagy acetilének, amelyek nemcsak hogy hidrogén lekötésével metánnak folyékony 75 szénhidrogénekké való átalakulását teszik lehetővé, hanem amelyek eközben a kelet­kező folyékony szénhidrogénekbe maguk is beépítődnek és amelyek így a folyé­kony szénhidrogénben való összhózamot 80 növelik. Minthogy az új eljárással metán a leírt módon folyékony szénhidrogénekkel alakít­ható át, nyilvánvaló, hogy. katalizátorok, amelyek magukban véve .metán képződé- 85 sét elősegítik és amelyeket az összes koráb­bi eljárásoknál gondosan ki kell zárni, a találmány szerinti eljárásnál isemmikép nem hátnak zavarólag, sőt a keverék részletes összetételétől függően a hozam megjavítá- 90 sádoz hozzá is járulhatnak. Az alapkomfoinációval természetszerűleg más, mint metánképző katalizátorok is kombinálhatók. Emellett kitűnik, hogy fé­mek, oxidok és sók, mintpl.F'eSOít , NiCl 2 , 95 CrClg, CuCl2 , konyhasó és karbamid itt igen előnyösen alkalmazhatók. Adott eset­ben pozitív és negatív katalizátorok össze­kapcsolása is célszerű lehet. A negativ ka­talizátorok közül nitrogén vagy nitrogén- 100 tartalmú gázok, pl. nitrogénoxidbk, a kelet­kezett magasabbmolekulájú szénhidrogének újbóli szétbomlását akadályozó hatásuknál fogva, kedvezően hatnak. Hangsúlyozandó azonban, hogy katalizátorok alkalmazása 105 alapvetőleg nem szükséges, s ez a talál­mány szerinti eljárás egyik további sajátos­sága. • • Az előzőkből nyilvánvaló, hogy szénhid­rogéntartalmú gázoknak szénoxidos gázíok- llQ kai való keverékei, tehát pl. mocsárgáznak és vízgázhak a keverékei,' a találmány sze­rinti eljárással egyetlen munkamenetben

Next

/
Thumbnails
Contents