132005. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szinkron impulzusok keltésére, katódsugárletapintásos képbontókhoz
Megjelent 1943« évi szeptember hó, 15-én.t ^ MAGYAR KIRÁLYI JBBft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132005. szám VII/j>. osztály. — L—7221. alapszám. Berendezés szinkróninipulzusok keltésére káliklsugárletapintásos képboirtlóklioz. Löwe Radio A. G. berlin-steglitzi cég, azelőtt Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja: 1936. november 16. Németországi elsőbbsége: 1935. november 18. Oly íávolbiailátószétbontókiiál, melyek sokceMájú fotoelektromos rétegnek katódsugár útján való letapintásával dolgoznak, a helyes eltérítőfrekvepciák előállítáfjára 5 eddig, — az ismertté vált közzétételek szerint—, mechanikai berendezést, többnyire, fényszirénát használtak, és ugyanezzel a berendezéssel állították elő a szinkronizáló jeleiket. Ilyfajta eljárás nemcsak akkor alio lította elő kényszermozgásúan a szinkronjeleket, amikor a letapintó sugár a fotoelektromos felvevőfelület széléhez érkezett oda, hanem a szinkrónjel beállta a sziréna mindenkori rezgési állapotaihoz, igazodott, 15 mely sziréna a sugármozgással többé vagy kevésbbé lazán volt csatolva. Ismeretes, hogy ilyfajta •mechanikai úton előállított egyen! őtfutási jeleknél a képkoordüiátúkj élgörbülésci igen gyakran fordulnak elő. A 20 hálózati csatlakozású készülékek morgókomponense már egyedül okot adhat, a képszéleknek az egyenesvonaluságtől való eltérésére. Szélbontó tárcsával való leta pintásná 1 25 ilyfajta koordináta elgörbülésekltöl elvileg akkor mentesülünk, ha a lelapintandó kép* pont maga, váltja ki &. szinkrón jelei.; mégpedig akkor, amikor egy szélső csíkhoz érkezik. Az ilyen eljárásnál kiözönr 30 bös az, hogy a lelapinlási pont a képszélt, kis időbeli hibákkal, túl korán, vagy túl későn éri el; a szinkronjel mindig úgy áll be, hogy a szinkronizált vételi képpont fordulópontjai mind egy teljesen egyenesre 35 nyújtott ^élvonalon fekszenek, melv ez esetekben az adórács egyenesvonalú szélső. csíkjának átvitt távolbalátóképe. Képpont -mozgási hibák tehát a magátszinkronizáló lelapinlási pont módszerénél maguktól szűnnek meg. E módszert általában "nevez- 40 z,ük »autoszinkronizálásnak«. A találmány az auloszinkronizálás módszereire vonatkozik, ikonoszkopnál. Oly adás kívánatos, melynél a szinkronjeleknek) a képtartalom jelekétől eltérő amplitu- 45 dójuk Van. Legyen adott egv ikonoszkoprendszerben (1) felvcvőlemez, mely ismert módon celliamozaikból épül fel. Tapintsa le a lemezt soraikban olv (2) katódsugár, mely (3, 4) elektronoptikai rendszerből ér- 50 keziki és a lemezre elég éles letapintási pontot vetít. Az 1. ábra szerint az eltérítést, kétszeres; elektrosztatikai el térítésként, a (10, 10") rendszerek végzik. Az (1) felfogó lemez55 mögött a Zworykin-féle ikonoszkopnál, amint ismeretes, közös (5) ellenelektrod van, melyet aZ (1) mozaiktól szigetelő közbenső tartó (csillám) választ el. Az (5) fémes felfogólemez a (fi) erősítőcső rácsával közvetlenül összekötő, e cső katóídja: na-ki azonban éppenúgy, mint a katódsugárcső (3) anódjának földelve kell lennie. A, mozaik megvilágított részei a tárolási idő alatt pozitívan töltődlek fel és a letapin1 - 65 tásnál a (6) er ősi lőcső. bejárati rács árja negativ impulzusokat adnak le. A szinkronizáláshoz a mindenkori adási eljárás szerint, negativ vagy positiv," túlnyomó k'r
