131994. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző berendezés kéthuzalos egyszeres árammal dolgozó távgépíróvezetékekhez

2 iM$4. kat a csatlakozó vezetéken, tehát a —VL— összekötővezetéken adott jelekkel össze­hasonlitjulk. Amíg a két jelsorozat egy­mással pontosan, megegyezik, az adás 5 kifogástalan és zavartalan. Ha azonban a —VL— lösszekötővezetékbeini járulékos impulzus lép fel, melyet például a vezeték megszakítása, idegen áram vagy a vevő, résztvevő szeimbeírása okoz, úgy ez az im-i ^ pulzus a lyukasztott iszalaggal dolgozó1 adót mieigállitja. A berendezés a következő' módon, műkö­dik: A bekapcsoló '—ET— érintkező lenyo­másakor az —M— jelfogó felgerjed és az 15 ~m2— érintkezőn tartó áramkört zár. A lyukasztott szalaggal dolgozó adó —Ls— adóériintkieizője a sar[k!ito<tt —SR, MR— jel­fogókat működteti. Az —iSR— jelfogó —sr— érintkezője az 20 egyszeres áram —VL— összekötővezeitékét ellenőrzi. Ha az —sr— adóérintkezői a veze­téket felváltva plusz és mínusz áramra kap­csolja, akkor a —KR— jelfogó az átvitt je­lek ütemében gerjed. Az —MR, SR és KR— 23 távirój elfogok érzékenységét úgy választ­juk meg, hogy az —mr— és —kr— jelfogó­érintkezők ugyanabban a fázisban kapcsol­nak át. Ekkor az —M— jelfogó ia saját —m2— érintkezőjén és az —AT— kiiktató 3o érintkező az —mr— és — kr— érintkezők bontó helyzetében és jelhelyzetében is ára­mot kap. Ha a —VL— összekötővezetékben járulékos impulzus jelentkezik, akkor a —KR— jelfogói a jelhelyzetbe áll át, míg az 35 —mr— érintkező bontóhelyzetben van. Mi­vel ebben az esetben a — KR és MR— jelfo­gók nem ugyaínafobain a fázisban gerjednek, az — M— jelfogó áratmmentessé válik, hor­gonyát leejti és tartóárambörét záró -im2— érintkezőjének nyitásával üzemen feivüli ál­lapotba jut. Ennek következtében; nyitnak a —mS és m4— érintkezők is, úgyhogy a lyu­kasztott szalaggal dolgozó —LS— adó —Mot— motora a hálózatról le van kapcsol­va. A —M— jelfogó —ím— érintkezője egy­idejűleg rövidre zárja a lyukasztott szalag­gal dolgozó adó —Ls— érintkezőjét, nehogy az áramkör megszakadjon, ha a lyukasztott szalaggal dolgozó adó adóérintkezője a megállás pillanatában épen nyitva van. A ±. ábrán a találmány egy másik kivile­li alakját tűntettük fel. moly az 1. ábnabeli kiviteltől eltérően kettővel kevesebb távíró­jelfogót tartalmaz. A berendezésnek csupán egy sarkított, differencialtebercselessel el­látott HKR— jelfogója van, melynek egyik, 55 —I— tekercse a —VL— összekötővezeitékhez és másik. —II— tekercse —BS— segédkap­csoláshoz van kötve. A —HS— segédkapcso­lásban —B— helyi áramforrást alkalmaz­tunk, melynek feszültsége az összekötőve­zetékben uralkodó' távirófeszültséggél gya­korlatilag egyenlő. A —HS— segédkapcso­lásban az áramerősséget fólakkorára állít­juk be, mint amekkora az összekötőveze­tókben keringő áram erőssége, úgyhogy a 65 —KR— jelfogó —kr— horgonyát a rajzolt helyzetbe állítja. Ha lyukasztott szalaggal dolgozó adóval adunk, akkor a —KR— jelfogó —I és II— tieikeiresei áram men­tesekké válnak, mert az —Ls— érintkező 70 nyitott állapotában a segédkaposolásban uralkodó feszültség és a vezetékfeszültség egymással szembe vannak kapcsolva. Ebben az esetben, a jelfogó —kr— horgonya hely­zetét nem; változtatja meg. Ha a —VL— ösz- 75 szefcötoveséitekben a fent felsorolt zavaró okok valamelyike miatt járulékos impulzu­sok jelentkeznek, akkor a —KR— jelfogó a —HS— sfegédkapcsoláshöiz tartozó —II— tekercs hatása alatt —kr— horgonyát átfek- go téti. Ennek következtében a motort beikta­tó —M— jelfogó áramköre megszakad és a —Mot— motor megáll. A lyukasztott szalaggal dolgozó adói üze­mének ellenőrzéséhez sarkított jelfogó he- g5 Ivett semleges jelfogót is alkalmazhatunk. Ilyen megoldást mutat a 3. ábra. Ebben a példában differenciális tekiercselésű semle­ges jelfogót alkalmaztunk. A jelfogó egyik —I— tekercsét, úgy mint a megelőző példa- „„ ban a —VL— összekötővezetékhez, a —II— tekercset viszont a —HS— siegédkapcsolás­hoz iktattuk. A —BS— segédkapcsOilásban keringő áramerősség mégegyezik a —VL— összeköltővezetékben keringő áram erőssé­gével. Nyugalmi álla pótban a —KR— jelfo­gó két tekercsének hatása egymást egyen­súlyban tartja, úgyhogy a jelfogó nem ger­jed. Üzemi állapotban mindkét tekercs fel­gerjed. Ha az összekötővezetéken át szembe­írnak, akkor az —I— tekercs árammentessé 10° válik. Mivel azonban az —II— tieibercö ter­jesztett állapotban van, a —kr— érintkező átkapcsol ós lyukasztott szalaggál dolgozó adót a fent már ismertetett módon megállít­ja. 105 A 4. ábrán oly kiviteli példát tüntettünk fel, amelynél az ellenő<rzőeszköz háromte­kercses jelfogó. Az —I— tekercs a —VL—

Next

/
Thumbnails
Contents