131965. lajstromszámú szabadalom • Adcock- antennarendszer
Megjelent ÍJ)43. évi szeptember hó 1-csi. MAGYAR KIRÁLYI já/j^2j> % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131965. szám. VII/j. osztály. — T—6752. alapszám. x\deock-airteoiiJitrentfszer. Telefonkén Gesellschaft für drahtlose Telegrafie ni. b. H., ßerlin-Zehleiidorf. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 8. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 8. Polarizáció.; hibáktól mentes irányzás végett ellenkapesolásos merőleges antennákat, úgynevezett Adcocki-féle antennákat szoktak alkalmazni, melyek szimmetriáién-5 gelyük körül forgathatóan vannak elrendezve. Eljárnak úgy is, hogy a goniometer gcrjeszlőrendszereivel két egymáshoz de" rékszög alatt elrendezeti, elienkapcsolásos' merőleges antennapárt kőinek össze. Hosz-10 szabb hullámok körzetében ezek a rend" szerek kifogástalanul dolgoznak, ha azonban az irányzáshoz rövidebb hullámokat használnak, akkor az antennarendszer aránylag nagy méretei következtében az> a 15 nehézség merül fel, hogy az aiittínnarendszer e,gy vagy több saiálhiillámának hoszsza az irányzásnál figyelembe jövő hullámoki hosszának körzetén beiül fekszik és az irány-keresésnél hibákat okoz. A sajál-20 hullámok körzetében ugyanis a generátorokat alkotó egyes antennák belső ellenállásai fázisukat rohamosan változtatják' és a változás annál gyorsabb, minél kisebb az antennák csillapítása, úgy hogy az anteir 25 nák felépítésében gyakorlatikig elérhető részarányosság már nem elég ahhoz, hogy a hibás eredményektől mentes irányzáshoz szükséges villamos réSz-arányosságol biztosítsa. Áz éles minimum létesítéséhez és az 30 oldalirány meghatározáshoz szükséges segédfeszüllség előre meghatározott szabatos fázishelyzetének betartása, az antenna, sajáthullámhosszának körzetében nehézségekkel jár. Ezért legtöbbször megkíván-* 35 iák, hogv az egyes antennák valamennyi, 40 páros és páratlan sajáthullánui a berende•/.(: .;:;el kiértókíelendő hullámliiosszkörzet legrövidebb hulláma alatt, vagy leghoszszabb hulláma fölölt feküdjék. Ez a követelmény azonban nehezen elégíthető ki, ha az Adoock-rendszert számos hullám1 hosszkörzetben kell használni, amely számos hullámhosszkörzet közök hagyása nélkül egymáshoz csatlakozó egyes körzetekre van osztva. E nehézség kiküszöbölé- 45 se végett javasolták már az egyes antennák páratlanszámú sajálhullániainak a vízszintes összekötő vezetékekbe iktatott impedanciákkal az esetenként bekapcsolt huMmhosszkörzeten kívül eső körzetbe 50 való eltolását. Ezzel szemben a találmány szerinti Ad_ cock-aniennarendszert az jellemzi, hogy az antennáknak és ;az antennák összeköiővezelókeinek villamos hossza akkora, hogy az antennarendszernek az üresjárati rezonanciát jellemző párosszámú sajáthullánia a kiértékelendő hullárokörzet közepére esik és e párosszámú sajáthullámtól két oldalt fekvő, a rövidzárlati rezonanciát jellemző páratlanszámú sajáthullámok e bullámhosszkörzeten kívül esnék és az iránykererső vevő bemenő impedanciája e körzet közepében jelentkező antennaimpe- 65 danciánál kisebb. A találmány közelebbről való magyarázata végett a rajz 1. ábrájában a gyakorlatilag üresenjáró vezetékként felfogható egyes antennák vakellenállásának! a lefo- 70 55
