131937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezborítású fémcsövek, főleg rézlemezborítású acélcsövek előállítására
2 13 19 37. bezárt levegő, fel melegítésekor már bizonyos — bár aránylag csekély — résznyomást hoz létre, ami azonban vékony bo-i ítórétegnél, főleg ha lágy a borító lemez 5 anyaga, már elegendő lehet, hogy a szükséges hozzásajtoló nyomást létrehozza. Habár pl. acélnak rézlemezzel való. borításakor már igen csekély hozzásajtoló nyomás is elegendő az anyagoki közti kapcsolat 10 létrehozására, mégis a kellő biztonság elérésére céliSzierű a köpenycső szilárdságától függő, felső megengedhető határig terjedő sajtólónyomást alkalmazni. A találmányt a következő példa világítja 15 meg közelebbről: 50 mm. külső átmérőjű és 3 mm. falvastagságú acélcsövet 1 mm. vastag rézlemezizel kell borítani. A kettőscső belvilága 42 mm. Hogy 900-os kezelési hőmérsékle-20 ten a köpenycső alakváltozását biztosan elkerüljük, <a köpenycsőben kerületi irányban a feszültség ne legyen több 1,5 kg/mm2-nél, aminek 21,5 atm. gáznyomás felel meg. A bezárt levegő 900D -ra, íelmele-25 gedve már 4,3 atm. résznyomást ad, úgyhogy még 17,2 atm.-t kell vizeigázosítással fedezni. Ehhez, az. ismeretes gáztörvényekből kiszámítva, csőhosszmélerenként 4,5 g. vízre van szükség. A 21,5 atm. gáznyomás 30 a rézcsőben a kerületi irányában 4.5 kg/mm2 feszültséget létesít. Ez az érték jelentékenyen meghaladja a réz tolyási határát a kezelési hőmérsékleten, úgyhogy megfelelően kisebb víz*mennyiség is eje-35 gendő volna a találmány szerinti sajtolólemezborítás keresztülvitelére. Amíg azonban a köpenycső kibírja a gáznyomást, nem aggályos ez a magas nyomás sem, amely a jő kapcsolat létrejöttét csak elő-40 mozdítja. A találmány szerint készült lemezborítású csövek melegen és'vagy hidegen továbbra is tetszőleges kisebb méretre megmiunkálhatóki; így a kettőscsöveket veszély nélkül meleghengerlő művön, akár 45 zarándokhengerművön is készre hengerelhetjük. Zarándokhengerműveknél természetesen sokktal vastagabb falú csőegy^égekből, főleg köpenycsövekből fogunk kiindulni, mint a példa szerinti csőnél. A 50 hengerlés előtt, az alkalmazásra kerülő hengermű szerint, a lemezborítású csőnek a hőkezelés alatt gázmentesen elzárt egyik vagy mindkét végét kinyitjuk. Ha a hőkezelést húzás követi, akkor a cső egyik vége elzárt állapotban húzóhoroggá kovácsol- 55 ható. A feltalált új eljárás nem szorítkozik belső lemezborításra. Külső lemezborításhoz az összeillesztett kettős csövet gázzáró kamrába helyezzük és ebben alkalmazzuk 6o a sajtoló-nyoinást a megfelelő kezelési hőmérsékleten. A nyomás létesítése végett kiszámított mennyiségű, melegítéskor gázt fejlesztő anyagot töltünk a cső mellé a kamrába. A cső mindkét végét tömítően el 65 kell zárni, nehogy gázt fejlesztő anyag kerüljön bele. A külső lemezborítási művelet ezután nagyjából egyezik a belső borítás céljaira ismertetettel. Szabadalmi igények: 70 1. Eljárás fémcsövek! belső felületének fémekkel ivagy fémötvözetckkel való lemez borítására, pl. acélcsövek rézlemezborítására, amelyre jellemző, hogy előszűr a borító réteget a csövei közvetlen 75 érintkezésbe hozzuk (pl. úgy, hogy dugót húzunk át rajta), azután hevítéskor gázt fejlesztő anyagot töltve bele, a csövet (pl. hegesztéssel) lezár.iuki, végül pedig a lezárt üreges testet a szoros össze- 80 kapcsoláshoz szükséges 400 C°-on félüli hőmérsékletre hevítjük. 2. Eljárás fémcsövek külső felületének fémekkel vagy, fémötvözetekktell való .lemez borítására, pl. acélcsövek rézlemez- 85 borítására, amelyre jellemző, hogy először a borítást közvetlenül a csőre helyezzük és a csövet mindkét végén elzárjuk, ezután melegítéskor gázt fejlesztő anyagot tartalmazó kamrába helyezzük, 90 végül a kamra tartalmát a szoros kapcsolatot létesítő, 400°-on felüli hőmérsékletre hevítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, 95 hogy legalább akkora gáznyomást alkalmazunk, amely a borítólemezbőj álló csőben, a kezelési hőmérsékleten a kerü let irányában a folyási határt meghaladó feszültséget létesít, de legfeljebb akkora ico nyomást, hogy az a kezelési hőmérsékleten a borítandó csövön nem hoz létre maradó alakváltozást. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amely- j0 5 re jellemző, hogy a borítandó, a bekövetkezhető alakváltozás elleni megóvására, kötéssel látjuk el, vagy egy második —
