131921. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás

Megjelent 1943. évi augusztus hó 17-cii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131921. szám. I/a. osztály. — S—18262. alapszám. Szabászili eljárás. Szabó A. Ernő szabómester, Budapest. Pótszabadalom a 129857 számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 21. 10 A találmány azon a megfontoláson alapszik, hogy a 129.857. számú törzsszabadalom 1. igénypontjában és célszerűen még a 2. és 3. igénypontjában jellemzcíl 5 szabászat! eljárás, mely az eddigi megbízhatatlan szabászata módszerekkel szemben az illető egyén anatómiai alkatát, illetve törzstartását veszi figyelembe és ,a törzsszabadalomban leírt fontos hatásokat eredményezi, ugyanazon egyénnel kapcsolatban, a kabát kiszabásával összhangban és ugyanolyan hatással a mellényre és a nadrágra is alkalmazható. Más szóval magával a kabáttal kapcsolatban!, a törzsszabadalom értei-15 mében elsősorban az alapvonal és a nyakcsúcspont alapján foganatosított intézkedések a mellényen kívül egyszersmind a nad rág kellő kiszabását, különösen a nadrág felső, ú. n. derékkötés-vonalának helyes ki-20 rajtolását is lehetővé teszi. Eddigelé a nadrág 'derékkötésvonalának megszabására sem volt eléggé megbízható módszer, holott főképpen ennek a vonalnak helyes iránya és mérete adja meg a nad-25 rágnak ferde ráncoktól mentes, szabatos „esését". A találmány szerint ezt a törzstartásnak a törzsszabadalom szerinti szaba szati meghatározásával, illetve a szabásmintán való kellő figyelembevételével ér 30 jük el. Tapasztalati megfigyelések alapján megállapítható, hogy a törzsszabadalom leírásában is említett idealizált, szabványos törzstartásnál az elejderékhossz kb. 2 cm-35 el haladja meg az .oldalderékhossxt, aminl azt már a törzisszabadalom részletes leírásában is röviden jeleztük. A valóságban azonban ennél a 2 cm-nél, beesett hasú testek esietén kisebb más esetben nagyobb különbözetek mutatkoznak, különösen a 40 iörszszíabadajom leírásában, a törzsszabadalom rajzának 5a. ábrája kapcsán ismer -letelt, előretolt hasú testek esetén. E tekintetben a találmány közelebbről abból amegíigyelésből indul ki, hogy a has előreállása 45 a nadrág előrcszének! közepén a szabványoshoz viszonyítva annyi mérettöbbletet kíván (felfelé irányulóan és esetleg előbbre való eitóiás értelmében is), amennyivel az elejederékhossz és azi oldalderékhossz közötti különbözet több, mint 2 cm. Így pl- ha ez a különbözet 5 cm, akkor hasonlóan és összhangban ahhoz a művelethez, melyet a törzsszabadailomban az 5a. ábra kapcsán írtunk le, mely szerint a kabáthoz a törzsszabadalomban C-vel jelölt középpontot lefelé és illetve előbbre toltuk, a nadrág elejének kirajzolásánál ezt a C középpontot (hasközéppontot) most felfelé és illetve előbbre hozzuk. Világos, hogy ha a szó- 60 ban forgó különbözet 2 cm-nél kisebb, akkor a hasközéppontot megfelelően lejebb toljuk. A rajz a találmány két példáját a nadrág eleje egyik felének szabásmintáján váz- 65 latosan, részlegesen szemlélteti. A— a törzsszabadalomban az 5. és 5a. ábra kapcsán leírt szabásminta szerinti (az oldalderékhossz figyelembevételével kapott B ponttal kapcsolatos), pont, C pedig az T0 50 55