131918. lajstromszámú szabadalom • Kesztyű
Megjelent 1943. éti augusztus hó 17-é«. >MikG?fAR KIRÁLYI <^^BÍ SZABADAMI:B®ÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131918. szám I/d. osztály. — "N. 3731. alapszám. -Kesztyű. Metfíeld András Itesztyűsmester, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 'i9. A kesztyűket kezdettől .'fogva a jobb- és balkéznek megfelelően, vagyis úgy készítetlek, hogy egy kesztyűpár egy|-egyL kesztyűjét csak ,a jobb- vagy csíak a balkézen le-5 betett viselni. Ez számos esetben az' ismeretes kellemetlenségekkél, illetve kényelme tlenségekkel járt és különösen siető embereknél sok zavart okozott és végül a kesztjáík előállítását, nevezetesen kiszabálö sat és varrását sajátos, aránylag körülményes, szükségképeni módszerekhez kötötte. A találmány mindenekelőtt azon a megfontoláson alapszik, hogy a kényesebb igényeket kielégítő női és férfi divatkesztyűk 15 kivételével, minden más esetben, tehát igen nagyszámú esetben, melyben a divat -körvetése nem okvetlenül szükséges, a megrögzött hagyományos szokástól el lehet (érni és oly kesztyűk előállításai céjlozhial-20 juk, melyeknél egy-egy személy kesztyűpárjának bármelyik kesztyűje bármelyik kézen viselhető. Az ily viseletnek kényelmi és egyéb előnyei nyilvánvalóak, elannyira, hogy azzal is lehet számolni, hogy ezekre 25 az előnyökre való tekintettel még a divatkesztyűknél is sor kerül a szóbanforgó átalakításra. Az utóbbi mindlenesetre igen alkalmas gyermekkesztyűkhöz és valamely munkával is kapcsolatos fjérfi és női kesz-30 lyukhoz, pl. hideg időben, a szabaídbíatL dolgozó munkások, különösen szerelők:, katonák, gépkocsivezetők' vagy más oly személyek részére szánt kesztyűkhöz, akiknek valamely munka elvégzéséhez iaz egyik vagy 35 másik kesztyűt le kell húzniok, majd felölleniök. A találmány lovábbá azon a lelismerésen alapszik, hogy a keszlyűkészítós eddigelé \állozatlan. hagyományos módj i annak lulajdoníthaló. hogy :i kesztyűk előállításánál híven követték a kéz anatómiai 40 alkalál. Uu 1 önösen a hüvelykujj-résznél .1 hüvekkujj tövének a tenyér belső területi részéből való kiindulását. Hz azonban, mini az alábbiakból kitűnik, a kellő keszlyííhasználalnak nem szükséges feltélele. 45 Ehhez képest a találmány szerinti kesztyűt az jellemzi, hogy a hüvelykujj-rész töve bármelyik kézen való viselethez szabottan, a mutatóujj-rész külső határvonalának folytatását alkotó kieszityűiszéllel van 50 egyesítve. Ez az egyesítés akár úgy foganatosítható, hogy a kesztyű egy-egy lapját la hüvelykujj-rész egy-egy lapjával egyidarab-i ból készítjük (pl. kivágjuk Vagy csákozzuk), akár pedig úgy, hogy a hüvelykujj-részt 55 az említett kesztyűszélhez vanjjuk vagy (egyik vagy másik Vagy mindkét oldalán bőr helyett textilanyagból készült kesztyűk esetén) hozzákötjük, horgoljuk Vagy varrjuk. A kesztyűknek a találmány szerinti' 60 alakításából folyik és la kesztyű felhúzásakor nyomban megállapítható:, hogy ha bármelyik kesztyűt az egyik kézre felhúzzuk, ugyanaz lehúzva és 180°-kál megfordítva a másik kézre éppen olyan jól felhúz- 65 ható és viselhető. Ezen a kényelmi és célszerűségi szemponton kívül a találmány a kesztyűk előállítása tekintetében is tetemes idő-, munka- és költségmegtakarítást lesz lehetővel, 70
