131905. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű villamos üvegolvasztó kemence

4 1319t9. kednek el a kemencében, és ennek folytán képesek a fürdő felit le Lén áramló, a be• adagolástól a felhasználási rész felé haladói legész üvegre hálásL kifejteni. 5 Ugyanilyen előnyös keresztirányú elhelyezésű meleg öveket egyenként a kemence hosszirányában elhelyezett elek irodákkal is létesíthetünk. Elégséges, ha ebben az esetben elegendő számú ilyen elek-10 Irodát úgy helyezünk el egymásmelleit, hogy valamennyiük meleg övei érintkezzenek és összességükben a kemence egyik szélélől a másikig terjedő, elegendő melegövet alkossanak'. 15 Az 5. és 6. ábra az egyik elektróda oly foganatosítási alakjára vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy ahelyett, hogy egyetlen, elemből állna, több, előnyösen párhuzamos, egymás közelében elhelyezett elcm-20 bői van össze téve, amelyeivet ugyanarra a potenciálra kapcsolunk, hogy tulajdonképe n. egyetlen elektródát alkossanak. Ennek az összelett elektródának előnye az, hogy azonos felületű egységes elektródához 25 képest az üvegfürdő nagyobb részére hat. Ennek az elektródafajtának egy másik előnye az, hogy oly elemekből áll, amelyek egyenként cserélhetők, anélkül, hogy az elektróda áramhozzávezetését egészen meg 30 kellene szakítani, a kemencét pedig a helyükön maradi eleklrődaeleniek útján tovább láthatjuk el árammal. Az elektróda különböző elemei akár vízszir.les.síkban (5 .ábra), akár függőleges ,f 35 síkban (6. ábra) helyezkedhetnek el ) Elvileg eleitgendő, ha ezeket az elemeket az áramforrás ugyanazon sarkához kapcsoljuk. E —9— elemek mindegyike és a másik 40 elektróda vagy elektródák, például a —10 -elektróda közötli távolság azonban elemenként különböző lehet, ami az elemek közötti bizonyos kiegyensútyozailanságöjt von maga ulán. Ezen egyszerűen segithe-45 lünk, lia egy vagy több elem áramellátásánál közöttük csekély feszültségkülönbséget hozunk létre. Megtehetjük azt is, hogy ugyanabban a függőleges síkban oly vízszintes elektró-50 dákal helyezünk cl, amelyek mindegyike a;,; áramforrás egy más sarkához van kötve, úgyhogy az áram közvetlenül ebben a síkban kering, az egyik elektródától a másikig. Ebben az esetben, amelyet vázlato-55 san a 7. ábra tüntet .fel, látható, hogy az áram áthaladásának keresztmetszete a —11— elektródák között, igen nagy, minthogy ezt csak a medence vízszintes keresztmetszete korlátozzia, úgyhogy, a hőnek az (elektróda körüli koncentrálása könnyen 60 megvalósítható, anélkül, hogy az elektrádakeresztmetszeíet nagyon csökkenteni kellene. A 8. ábra háromfázisú árammal táplált kemencét mutat, amelynek e célból ugyan- 65 iabban a vízszintes síkban, éspedig a fürdő felületéhez közeli síkban elhelyezett három —12— elektródája van. A szélső elektró;dák egymásközöítti, valamint a közbenső jeleklróda és a szélső elektródák kq- 70 zötti út különböző hosszúsága kövejbkeztében bizonyos egyenlőtlenség állna elő a három fázis között, ha megelégednénk három azonos elektróda használatával. A fázisok közötli egyensúlyt a la- 75 lálmány szerint úgy állítjuk helyre, hogy a középső —12— elektródának kisebb érintkezőfelületet adunk, az üveggel, mini a többinek, hogy megnöveljük e középső elektróda áramkörének ellenállását. A kü- 80 rönbség annál kisebb, minél kisebb jelentőségű az elektródák közötti üvegtömeg összes ellenállása az elektródák környeze- • tében levő üvegtömeg egészének ellenállásához képest. Ha ez az elektróda, kis fe- 85 lülete következtében, az áramnak az őt körülvevő üvegtömegben való áramlásakor nagy ellenállást okoz, az elektródák közötti távolságkülönbségeknek kis befolyásuk van a terhelésnek a három fázis közötti 90 r, megoszlására. A 8. ábra szerinti berendezésnél feltételeztük, hogy az elektródák azonos hosszúságúak, és így elégséges volt közbenső elektródakent kisebb álinéró'ijű. elektródát használni, mint a többi elektro- 95 dáké. A 9. ábra olyan kemencét ábrázol, amelynél az egymásfölölt ielektródákat — mint .amilyeneket a 6. és 7. ábra is mutat — különleges célból használjuk, éspedig azért, 100 hogy megakadályozzuk a medence egyik részéből a másikba irányuló vízszintes üvegáramlások létrejöttét. Tudvalevő ugyanis, hogy a munkaöv, ;sőt a finomítási és az olvasztási öv közölli 105 hőmérséklelkülönbségek következtében e különböző övek között termikus eredetű áramlatok jönnek létre. Ezek az áramlatok fizzál a hiátránnyUl járnak' hogy a már finomított üveg keveredik a még nem fi- H0 nomíloltal, és megfordítva. Hátrányosak továbbá mind a fűtésre, ami az olvasztási övet illeti, mind. pedig az üveg hűtésére, ami a munkaövet illeti.