131902. lajstromszámú szabadalom • Háromtengelyű beálló alváz járművek, különösképen közúti villamos vasúti kocsik számára
Megjelent 1943. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI JQjlír SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131902. szám Vb. (V/g/l.) osztály. — W—7236. alapszám. Háromtengelyű beálló alváz járművek, különösképen közúti villamos vasúti kocsik számára. Vereinigte Westdeutsche Waggonfabriken A.-G. cég, Köln-Deutz (Németország). A bejelentés napja: 1941. évi december hó 31, Németországi elsőbbsé'ge: 1940. évi augusztus hó; 2. A találmány háromtengelyű beálló-, illetve forgó alváz sínjárművek, különösképen közúti villamos vasúti kocsik számára, melynél a két szélső tengelyt a hla-5 ránlirányban eltolható középtengellyel kilengethető rúdkerelek kötik össze csuklósan. Ilymódon vágánykanyarulatokon való menetnél a szélső tengelyek^ a pálya görbületi középpontjához képest sugárirányio ban vagy közel sugárirányban kényszermozgásúan helyezkednek el. Ily kocsiknál a kocsiszekrény célszerűen a szélső tengelyek rúdkeretein van megtámasztva, mégpedig úgy, hogy a szélső ten-15 gelyek veszik fel a súly nagy részét és a kocsiszekrény súlyának csekély része (mintegy tizede) van a rudak révén a harántirányban elmozgatható középtengelyre átvíve. A kocsiszekrény jó rugózásának bizto-20 sítására emellett a rúdkereteki a szélső tengelyekhez ós a kocsiszekrény a rúdkeretekhez képest rugózottak. Mindkét esetbén rendszerint lemezrúgókat alkalmazunk. Nyugodt járás biztosítása végett a csap-25 ágytokok és a hordkeret tengelytartói között hossz- ós haránt irányban annyi játékot híagytak rendszerint, hogy rendes viszonyok között a két rész alig érintkezne egymással. Emlellett a rúdkereteknek a tengc-30 lyeken való felfüggesztésére alkalmazott tartórúgók úgy voltak elrendezve, hogy a függőleges erők mellett a hossz- és haránté erőket is felveszik. E tartórúgóknak tehát a futóműből és a kocsi súlyából szármíazó összes erőt át kell vinni és ezért igen nagy 35 igénybevételeknek vannak alávetve, melyek gyakran károsak ós a kocsi járására hátrányosak. Minthogy a hosszirányú erőket az egyik végével közvetlenül, a rúdkerethez csatlakozó legfelsőbb rúgólemez viszi át, 40 előfordul, hogy a rúgólemezek a csapágytokon rögzített rúgókötegben eltolódnak. Minthogy továbbá a hosszirányú erő egyik emelőkarral a tengely csapágy közepétől a felső rúgólemezig hat, ennek folytán oly 45 nyomaték keletkezik, melynél fogva a rugók ö leg a függőlegestől eltérő helyzetet foglal el' és a tengely-, illetve rúgóköleg kö* zepe oldalirányban tolódik el. Mivel a rúgó a csapágytokkal mereven ,van .összekötve, 50 a rúgó egyenlőtlenül szenved alakváltozást. A csuklósan osatlakozó szélső tengelyeknek a vágányhoz haránliránybau kívánt beállítása is többé kevésbbé károsan van befolyásolva és a kocsi járása kedvezőtlen lesz. Via- 55 lamennyi erőt a csapágytok rugói viszik át a hordkeretre, miért is biztonsági okokból oly tengelytartókat kell alkalmazni, melyek különösképen rúgótörésnél átveszik a tengely vezetését. A tengelytartók a ten- 60 gely-, illetve nigónyalábközépnek említett oldalirányú eltolódásánál felfekszenek és éppúgy, mint valamennyi csúszó rész, kellemetlen zörejeket okoznak.