131875. lajstromszámú szabadalom • Villamos kályha helyiségek fűtésére
Megjelent 1943. évi augusztus 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131875. szám VH/i. osztály. — H—11371. alapszám. Villamos kályha, helyiségeik fülesére. Herglotz Franz mérnök, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 30. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 13, A találmány villamos kályha, melynek fűtőhatása lényegileg konvekció útján, azaz magas hőmérsékletre hevített fűtőellenállások melegének a fűtendő helyiség 5 levegőjére való teljes vagy majdnem teljes és közvetlen átadása folytán jön létre. Ez a találmány szerint úgy megy végbeA hogy az egy vágy több fűtőellenállásbóíi álló fűtőtestet egy alul és felül áttört, előio nyösen kerámiai anyagból álló házban van elhelyezve és fényes felületekkel úgy van körülvéve, hogy a sugárzó meleg; a kályhának a helyiség levegőjétől átjárt belsejébe verődjék vissza és a ház oldalfalaitól tá^ 15 voltartassék. Ilyen módon a ház falait igen mérsékelt hőfokon lehet tartani és a fűtői ; test által fejlesztett meleget túlnyomórészben vissza lehet nyerni a ház felsőrészéből felfelé áramló levegőben. Ez a kályha; 20 tartóssága és üzembiztonsága szempontjából ugyanolyan jelentős, mint a helyiséig levegőjének felmelegítése szempontjából és ezéirt a kályha különösen előnyös légoltalmi óvóhelyek fűtése céljára. 25 Az a körülmény, hogy a kerámiái anyagú ház oldalfalai a hősugarak találmány szerinti ernyőzése következtében egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten hevülnek fel. azzal a további előnnyel jár, hogy a 30 kapcsoló- és csatlakozÓKZiervek a ház falain könnyen és biztosan elhelyezhetők. j Ismeretes ugyan már helyiségek fűtésére való villamos kályhák tulajdonképepi fűtőtesteiből kiinduló hősugaraknak 35 [tükrökkel vagy rekeszekkel s való bei oly á* solása, ez azonban mindig a hősugaraknak a hasznos meleget kisugárzó kályhafalakra való irányítása és elosztása céljából történt. A találmány szerinti kályhánál viszont ilyen fűtőfelületek egyáltalában 40 nincsenek is, mert a kályha hatása nem» hősugárzáson, hanem hővezetésen, illetve hőszállításon alapszik. A találmány szerinti kályha a csatolt) rajzon egy foganatosítási példában, váz- 45 latos metszetben van feltüntetve. Az —1— fűtőtest, amelyet szokásos módon,, ellenálláshuzalnak áramot nem vezető kerámiai anyagú testre való tekercselésével létesítettünk, oldalirányban a fényes 50 felületű —5— betét segítségével van az alul és felül számos —4— és —3— áttöréssel ellátott —2— porcellánháztól árnyékolva. E betét zománcos poroellánból, tükrözött üvegből vagy fényes fémből állhat. 55 Előnyös, ha az árnyékolófelületek olyan anyagból készülnek, amelyek sugárzási tényezője—1—alatt van. A tulajdonképeni fűtőtestből kiinduló hősugarak visszaverését a betét különleges kialakításával, pél- 60 tiául a fényes felületek döntésével vagy görbítésével, például a rajzon 5-tel és 6-tal jelzett módokon, tökéletesíthetjük. A találmány keretén belül maradunk akkor is, ha egy fűtőtest helyett — célszerűen 65 kicserélhetően — két vagy több fűtőtestet rendezünk el a fényes felületű betétben, mely fűtőtesteket például a tekercselés hordozótestének furatain átdugott —7— peckek farthatják. A fűtőtestek sorba és adott 70