131837. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjeleni 1943. évi augusztus 2-án, MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS - -^M .131837. szíám, Vll/d. osztály. — L—8457. alapszám. lütóríilL; ••• v

" Elektroncső. C. Lorenz^Aktiengesellschaft, Berlin—Tempelhoi. A bejelentés napja: 1941. évi júl. hó 17. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi jul. hó 20. Ismeretesek oly elektroncsövek, amelyek burája nehezen lágyítható anyagból, kiváltképpen témböl van. ily elektroncsövek burájának nyitott végét az elektróda-5 rendszert hordozó árambevezetéseket tartó kerámiai anyagú zarótest zárja le és ezc váKuumtarto eizáras végett a aura szeiert átnyúló ömlesztett uvegrettg borítja, li céüa aittaiában üórsztlikat vagy atumonoiszui&at 10 alkotta nehezen lagyuio kemény üveget Használnak^ amelynek cseüeiy nokiteijeutse van s ennéiiogva nagyon alüalmas vatuuiulartó kötés létesítésére _az. árambevezetések Készítésére használt magas olvadási hőfokú 15 és linearis hökiterjedési karakterisztikájú fémekkel, pl. wolframmal és molibdónnel, valamint a burák készítésére használt vas-, nikkeil-, kobaltötvözetekkiel, ameiyekneü hökiterjedési görbéje csak nagyon magas 20 hőfokok körzetében törik meg. Nem alkalmasak azonban ezek a szilikátok oly, nagy mértékben kiterjedő, krómmal és molibdénnel ötvözött acélok fedésére, amelyeknek hökiterjedési görbéje az 25 ötvözet 15%-os krómtartalma mellett 20 Gu és az ötvözet olvadási hőfoka között megközelítőleg lineáris lefolyású, mert hökiterjedési görbéjük erősen különbözik ezekétől. Ez esetekben néhány alkáli- mész üve-30 gen kívül előnyösen ólomszilikátot lehet használni, amely sokkai jobb az ólommentes üvegeknél, még pedig főként akkor, ha szerkezeti okokból az elektródák hazzávezetéséit tartó nehezen lágyuló szigetelő-35 anyagot, elsősorban kerámiai anyagot is fedni kell az üveggel. Az utóbb említett esetben kiegyenlítődik az ólomüvegnek az a hátránya; is, hogy könnyen lágyuló és ennélfogva kiönnyen deformálódik, ez a hátrány különben is teljesen jelentéktelenné. 40 válik akkor, ha az üveg üzemi hőmérsékletét ismert szerkezeti rendszabály segélyével eléggé csökkenjük. Az előbb említett rendszabály nagyobb anyagtömegnek az üvegforrasztás közeié- 45 ben való elhelyezése. Ez a tömeg í csillapítja az üvegréteg felmelegedésének sebességét a vele elzárt kisütőedény hőterhelésekor, azaz felhevülésekor, és csökkenti aa üvegréteg végső hőmérsékletét. Ily kisütő- 50 edényeknek pillanatnyi hőmérsékletemelkedések okozta lökésszerű megterhelései teljesen hatástalanok, ha forrasztóanyagként oly üveget vagy üvegszerű tömítő^ anyagot alkalmazunk, amelynek átalaku- 55 lási hőfoka oly alacsony, hogy ennél a hőfoknál az összes egymással összekötött anyagok hőkiterjedésének abszolút értéke még kicsiny és az anyagok nem teljesen egyező hökiterjedési görbéjének eltérése go egymástól, valamint a helyileg egyenlőtlen hőelosztás okozta különbségek is oly kicsinyek még, hogy a forrasztóanyágban addig, amíg az mere»? nem keletkezhetnek említésreméltó feszülések, viszont a további 65 hőemelkedéskor a feszülések már kiegyenlítődhetnek az üveg csökkenő viszkozitása folytán, sőt ez okból esetleg eleve nem is jöhetnek létre. A forrasztó-, illetve tömítőanyag e kemény-kjéplékeny állapota- 70