131835. lajstromszámú szabadalom • Irányozórendszer

Megjelent 1843. évi augusztus 2-án. MAGTAR IIRAIiTl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131835. szám. Vlíyji osztály. — L—8439* alapszám. Irányozórendszer. ; _ \ C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. Á bejelentés napja: 1941. évi jún. hó 26. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi jún. hó 27. Pótszabadalom a 129135. lajstromszámú törzsszabadalomhoz (L—8324. alapszámú szabadalmi bejelentés.) A törzsszabadalom tárgya oly irányozó­rendszer, amelynek magasantennafeszült­ségét az irányozoantennarendszer szolgál­tatja s amelyet egy goniometer miezöcsé-5 veihez vagy egy keret csstolóesévéjéhez párhuzamosan kapcsolt párostekercselésű oly fojtótekercs jellemez, amelynek közepe a magasantennafeszültség szolgáltatására alkalmas módon van kapcsolva az anten-10 narendszerhez. Az irányozóantennától a goniométerhez menő vezetékek egyikének földelve kell lennie. Ezt a földelést gyakorlatilag úgy valósítjuk meg, hogy vezetékként vagy 15 nagyfrekvenciás kábelt alkalmazunk, és ennek külső vezetőjét földeljük, vagy egy földelt 'kábel belsejében : levő két párhu­zamos vezetéket használunk. E vezetékek egyikének tehát főidéivé kell lennie, hogy a 2o magasantennaíeszültscg^t levehessük.. Ily elrendezés megfelelő átmenetet igényel a részarányos lamtnenna, pl. dipól vagy keret. a nem részarányos kábel között. A találmány szerint az irányozóantennát 25 oly transzformátoron át kötjük össze a nem részarányos nagyfrekvenciás vezeték­kel, pl. nagyfrekvenciás kábellel, amelynek másodlagos tekercse két egyforma, de egy­mással ellenkező értelemben tekercselt 30 részre vain osztva, mirnellett a nem rész­arányos nagyfrekvenciás vezeték a másod­lagos tekercs közepéhez és egymással ösz? szekötöttrkétrvégéhez:^csatlakozik — •-••—. A csatolt rajz a találmány két példáké- 35 peni kivitelét szemlélteti. Az 1. ábra szerinti kivitel esetében a B Adcook-antenna (H- vagy U-Adcock-anten­na) K kábel útján van összekötve egy go­niometer F mezőcsévéjével. Az ábra az Ad-40 cockrendszernek csak egy antennáját mu­tatja, de ez a rendszer természetesen tet­szőleges számú anteninapárt foglalhat ma­gába. Az Adcock-antennarendszer magas­ít ntennai észültségét az F mezőcsévéhezi 45 párhuzamosan kapcsolt párostekercselésű D fojtótekercs szolgáltatja. A nem rész­arányos kábelvezeték a részarányos B an­tennához oly nagyfrekvenciás T transzfor­mátor útján van hozzáillesztve, amelynek 50 másodlagos tekercse két egyforma, de egy­mással ellentétesen tekercselt La és Lb részre van osztva. A nagyfrekvenciás ká­bel belső vezetéke a másodlagos tekercs kö­zepéhez csatlakozik, külső földelt vezetéke 55 pedig a másodlagos tekercsnek egymással az E ponton összekötött két végéhez. A találmány szerinti elrendezés nemcsak Adcockantennarendszerhez alkalmas, ha­nem éppúgy gonioiméterrel működő rögzí- go tett kteretantennákhoz, valamint a 2. ábra szerinti elrendezéshez is, amely egy D di­pólnak Q erősítővel való összeköttetése» Ha a 2 ábra szerinti elrendezéshez a szo­kásos módon egymással csatolt csévéket $$ használnánk, mimellett a másodlagos cséve egyik vége földelve van; másik vége pedig

Next

/
Thumbnails
Contents