131805. lajstromszámú szabadalom • Érdes felületű köpenyen belül verőléces kosarat vagy dobot tartalmazó tengeriszemtörőgép

Megjelent 1943. évi július hé 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131805. szám Xyi. osztály. — R—8149. alapszám. Érdes -felületű köpenyen belül verőléces kosarát vagy űobot tartalmazó tengeriszemtöréíőgép. Réczey Gusztáv mérnök, Pécs. A bejelentés napja: 1941. évi június hó 14. A tengteriszfemek qsirarésze tudvalevőleg olajtartalmú és fez áz olaj, ha az őrlés során a tengferilisÄlbe kerül, vegyi elváltozás folytán megkeseredik és az ilyen lisztet élvez-5 hetetlen ízűvé tehíeli. E hátrány elhárítása céljjából a tengeriszemek csíriás részeit el kell különíteni, ami a legegyszerűbben akiként történhetik, hogy a tengeriszemekbő készített töret csír(ás részei és magbélío részei közötti fajsúlykülönbséget haszno>sítvla, ezt a töretét fajtázásnak vetik alá. A minél messzebbmenő elkülönítésnek nemcsak a ljsaítminősqg lehető feljavítása szempontjából van nagy gyakorlati jelen-15 tősége, hanem azért is,, mert az olaj kinyerésével egyéb célokra jól felhasználható nyersanyaghoz juthatunk. A fajtázás révén való elkülönítés rendszerint légáram segélyével történik, ennek 20 fajtázó hálása azonban sem kis sáemcsekiagyságú (kb. liszt- és darafinomságn) töretnél, sem nagy szlemcsénagyságü (kb. rizsszemeknél nagyobb) töretnél kellőképen nfem érvényesül. Különösen hátrányos 25 az említett kis szemcsenagyság, meri az ilyen apró résziekből, még ha elkülönítésük sikerül is, az értékes olaj kinyerése igen nagy nehézségekkel jár és gyakorlatilag alig lehetséges. 30 Azt, hogy az említett faj lázashoz a tengeriszemek tömgéből minél nagyobb hányadnak közepes szemcsenagyságú (kb. rizsszemnagyságú) töretté való átalakítása kívánatos ós hogy főleg a liszt- és dara-35 finomságúvá töredezett részek hányadát lehetőleg messzemenően csökkenteni kell,... már felismerték, a műszaki feladat Tdelégítő gyakorlati megoldása azonban eddig még nem vált ismeretessé. Az egyik javaslat szerint iá tengeriszieméket kemény 4

Q felülethez röpítik oly sebességgel, hogy a . tieiiigeriszjemjék széttöredezíneK; ennél a meg- " oldásnál feltételezték azt, hogy valamenyuyi tengeriszem bunkós végével ütközik a felülethez ós ennélfogva valamennyien 45 'messzemenően egyenletesen fog széttöredezni. Ez a feltevés azonban agyakorlatban megbízhatóan nem érvényesül, m(erC a tengeriszemeknek röppályájuk rövid volta miatt nem .áU elegendő idő rendelkezésre: 50 ahhoz, hogy felcsapódásukat megelőzően azrí említet módon egyenirányítód janak. Egy" másik megoldás szerint ä tengeriszemeKet egyszerűen míalmászati kop'tatón járatták iát. mely a gabonaszemeknél jóval nagyobb 55 tengeriszieméket széttördeli. Kitűnt az'on- ?L ban, hogy ennél az eljárásnál a 'lisztes ~ hányad a töretben túlságosán nagy. Ezt ia hem kívánatos hányadot lehet ugyan csökkenteni azzal, hogy ezeket a koptalók'a,t, 60 méhnek tudvalevőleg érdes felületű köpenyen belül verőléaes dobol tartalmaznak, a szokásosnál kisebb fordulatszámmal járatják, a verőléoek maximálisan 15 m/sec kerületi sebességének megfelelő, szokásos 65 íordulalszámnál kisebb fordulatszámmal való járatás azonban a teljesítmény megfelelő csökkenéséi eredményezi és e különben is költséges gépek üzemének gazdaságosságát lerontja. 70