131784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monozék előállítására

Magjelent 1943. évi július hq 1-én« MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131784. szám. IV/e. (IV/h/1.) osztály. — N—3638. alapszám. Eljárás monózék előállítására. Neubauer Mihály vegyészmérnök. A bejelentés napja: 1941. évi júliufc hó 21. 10 15 Monózéknak, például szőlőcukornak, gyümölcscukornak előállítása gyakorlatilag diszahandeknek vagy poliszaharídekneK savakkal való főzése útján történik. Így a szőlőcukor előállítására a keményítőt hidrolizáiják, amikor is a vízhez adott kismenmyiségű sav, mint katalizátor az elcukrosítást meggyorsítja. A répacukor invertálása — dextróz és levulóz előállítására — ugyancsak savakkal való főzés vagy melegítés útján történik. A reakció befejeztével a cukoroldatokbói a savakat semlegesítés (sósav) vagy kicsapás (kénsav) útján távolítják el. Hogy a katalizáló sav mennyisége lehetőleg a minimumra legyen leszorítható, nagytisztaságú, tehát kevés nemcukor anyagot tartalmazó nyersanyagokból, így elsőrendű keményítőből vagy kristálycukorból indui-20 nak ki. Azoknál az eljárásoknál, amelyeknél mindezideig kevésbbé tiszta nyersanyagokat alkalmaztak, például melaszt, vagy poliszaharidtartalmú gumót vagy szemet vagy nem sikerült kifogástalan minőségű monózét előállítani, vagy pedig az előállítás volt költséges. Bejelentő meglepetésszerűen úgy találta, hogy kevésbbé tiszta nyersanyagokból, például harmadrendű keményítőből, melasz-30 ból, de nemkülönben közvetlenül burgonyából, csicsókából, kukoricából, stb. is, kifogástalan minőségű monózék igen egyszerű és olcsó eljárással állíthatók elő éspedig azáltal, hogy a hidrolízist nem sav-35 val, hanem olyan, savanyú kémhatású 25 40 45 sókkal katalizáljuk, amelyek semlegesítés vagy gyenge Júgosítás után a cukorlevekből vomminozus és szermyieződ'éseket magukbazáró csapadékok alakjában maradék nélkül eltávolíthatók. Előnyösen alumíiii'urnsziulfátot használunk, de használhatunk timsót, vagy savanyú foszfátokat is. Jóllehet foszfátoknak és az. alumíniumsóknak cukor levek derítésére való alkalmazása már régebben ismeretes, sem az aluminiumszulfátnak, sem a savanyú foszfátoknak felhasználását polhzaharidek elcukrosítására vagy a répacukor invertálására a szokásos savak helyett ezideig még 5Ö senki sem javasolta. Savanyú sóknak savakkal szembeni előnye a következőkben foglalhatók öszsze: 1. A sóhatás következtében olyan kot loidszennyezödcsek (fehérjék, pektinek) is kicsapódnak, amelyek savakkal oldatban maradnának vagy egyenesen oldatba mennének. 2. Az alumíniumszulfát a növényi sejtfalra „cserzőleg" hat, azt összehúzza, abból a levet kiszorítja és így a nemhidrolizált részeiket könnyebben sztirhetővé teszi. A továbbiakban az lett volna várható. hogy a találmánybeli savanyú sóknak a hidroüzáló hatása kisebb, mint a savaké. A kísérletek során, ezzel ellentétben, az derült ki, hogy ugyanolyan pH-értékű aluminiumszulfát-oldat hidrolizáló hatása — különösen ha a hidrolízist nyomás alatt 70 55 60 65