131780. lajstromszámú szabadalom • Iránykereső készülék

131780. á frekvenciát a 3 oszcillátor frekvenciájának változtatásával a nyilakkal jelzett irányok­ban eltoljuk. A következőkben feltételez­zük, hogy a közbenső frekvenciás szűrők-5 neiv két egymástól eltérő, az átbocsátási jellemző a és b karakterisztikája van. Az egyik szűrő széles, körülbelül 2500 Hz körzetben, a másik szűk, körülbelül 20Ü Hz körzetben bocsát át. Az ábrából lát-10 ható, hogy a hangolásnak tág határok kö­zötti változtatása a közbenső frekvencia amplitúdóját csak kevéssé változtatja, úgy, hogy a hiba nélküli irányjelzéshez szükséges pontos hangolás a vételi erős-15 ség megfigyelése alapján nem lehetséges. Á második 13 oszcillátor alkalmazásával azonban a hangolás éles kritériuma érhető el. E megoldásnál a 3 oszcillátorral a köz­benső frekvencia mindaddig változtatható, 20 amíg a 12 egyenirányító az élesen 900 Hz-re hangolt 14 szűrőn át feszültséget ad, E hangfrekvencia adott esetben akusz­tikus 15 indikátorral megfigyelhető. A • hangfrekvenciát a 18 egyenirányítóba ve­zetjük, mely egyenirányított feszültségével a 8 Braun-féle cső vezérlőrácsán a katodsu.« garat szabaddá tesszük. A katódsujjár ugyanis csak a vevő pontos hangolása ese­lén alakulhat ki, egyébként azonban el van nyomva. Előnyös, hogyha az irány­kereső vevőben önműködő erősítőszabáiyo­zast alkalmazunk, hogy a Braun-féle cs" rácsán a nyitási feszültségnek legalábbis 35 megközelítően állandó értéke legyen. A/ egyenirányító 17 körének időállandóját előnyösen nagyra méretezzük, hogy rövid idejű zavaró jelzések a Braun-féle cső ka­tódsugarát ne szabadíthassák fel. 40 A közbenső frekvenciának második F-i, helyzete is lehet, amely a 13 oszcillátor frekvenciájával körülbelül 900 Hz rezgés­számú lebegő hangot ad. Ez a körülmény a beállíthatóságot kétértelművé teszi. Mivel 45 azonban a fázisfutási idő a vevő csak egy bizonyos beállított helyzetére egyenlíthető ki előre, célszerű, ha a közbenső frekven­ciás szűrő átbocsátási görbéjét oly kes­kenyre méretezzük, hogy a 14 erősítő ki-50 menő körében csak a két lehetséges han­golás egyike mellett jelentkezik közbenső frekvenciás nagyobb feszültség, mint ti 2. ábrában a —b—- görbével jelöltük. A görbe ilyen lefolyása mellett a vevő zavaró 55 behatásokkal szemben is kevésbbé érzé­keny. Ha az —a— görbe szőrinti átbocsá­tással dolgoznánk, akkor kétféle hangolás lehetséges és így megállapodásra volna szükség, hogy az, irányzáshoz csak az egyi­ket, például a kisebb frekvenciás hangolást 60 használjuk. A leírt berendezésnél csak az fordulhat elő, hogy a hangolást oly idegen adó zavarja, melynek frekvenciája a kere­sett adó frekvenciájával szomszédos hely­zetű. Az ilyen zavaró hatás megszüntetése 65 végett előnyös, ha a 13 oszcillátor frekven­ciája átkapcsolható, mégpedig oly frefe­venciaközzel, amely a 14 szalagszűrővel át­bocsátott frekvencia kétszeresének! felel meg, úgyhogy az állandó E13, frekvencia a 70 közbenső frekvenciás erősítő átbocsátási körzetének másik oldalán lekszik. Ez esetben már igen kicsiny a valószínűsége annak, hogy idegen adó ezt a hangolást is zavarja. 75 Az 1. ábrabeli berendezés módosítható Evégből a vevő kimenő körében lévő köz­benső frekvencia a helyi oszcillátor frek­venciájával keverhető és az eg.Yenirányítaü után kapott hangfrekvencia a helyes hau- 80 goláskor keletkező hangfrekvenciára haii' gólt zárószűrőn át az oszcillográfsugár ki­térítésének járulékos vezérléséhez használ­ható. Ez esetben csak akkor kapunk pél­dául a 3a. ábra szerinti éles határvonalú 85 és jól látható világító ábrát, ha az, iránv­kereső vevő helyesen van hangolva, itug elhangolás esetén az ábra határvonalai el­mosódnak (3b ábra). E megoldásnál azon­ban az oszcillográf sugara intenzitásában 90 is vezérelhető olyként, hogy az ernyőn ka­pott világító kép világossága az ábra men­tén ingadozik (3c. ábra) és csakl helyes hangolás esetén világít az egész ábra egyenletesen. 95 A találmány ily példakénti kiviteli alak­ját a 4. ábrában tüntettük fel- A 7 egyen­irányítóba az egyenirányított feszültséget a 8 Braun-féle cső henger alakú ZK elektró­dájára kapcsoltuk. Ezzel a feszültséggel a 100 •katódsugár radiális irányú kiterítését ve­zéreljük. Az egyenirányító másik ágában a vevő közbenső frekvenciás kimenő feszült­ségét az állandó frekvenciával dolgozó 13 oszcillátor feszültségével együtt a 12 105 egyenirányítóba vezetjük. A 13 oszcillátor frekvenciája, mint fent már említettük, a közbenső frekvencia előírásos értékétől kö­rülbelül 900 Hz-cel tér el. A 12 egyenirá­nyító kimenő körében 19 zárószűi-ő van, 110 amely a veivő előírt hangolásakor a köz­benső frekvenciából és a 13 oszcillátor

Next

/
Thumbnails
Contents