131713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás volumenes gyapjúhoz hasonló, göndör fonalak, szálak rostok vagy más ilyen alakzatok előállítására
2 13171 3. külön, önmagukban ismeretes duzzasztást műveleteket is. Á szálat készrekezelése után szárítjuk és az esetleg bekebelezett gyantái; e szárítás 5 közben vagy utólag, külön hevítőkezeléssel véglegesen polimerizáljuk' és keményítjük, amivei az egyes rostok spirális alakját, maximális mértékben rögzítjük. Ezután (ami folytonos munkamenetben 10 az előbb ismertetett eljárási műveletekhoz csatlakozóan is végezhető), az előállított fonalat felsodorjuk annyira, hogy a fonál sodrain kb. egy normális száisodratnak felel meg vagy massza ez alatt fekszik, sői. 15 esetleg nemcsak teljes mértékben felsodorunk, hanem még a nulla-sodraton túlmenően a másik értelemben is sodorhatunk. A felsőd rás e folyamata hasonlóan képzelendő el ahhoz, ami végbemegy, amikor 20 egy spirális rugót egyidejű nyújtással felsodrunk. A fonál egyes rostjainak az a törekvése, hogy az erősen sodort, spirális helyzetet,, amelyei, előbb rögzítettünk., ismét elfoglalják; ennek folytán a szálban 25 bizonyos feszültség keletkezik és igen vohimenes, gyapjúhoz hasonló, nagy rugalmasságú és szilárdságú fonalat kapunk. A műrostokból font fonalakkal szemben a helyzet a szilárdság szempontjából azért is ked-30 vező,_ mert a találmány szerinti fonalaknál végnélküli szálakról van sző. Termesze les, hogy a fonalat rakásba is vághatjuk', ami által spirálosán göndörített rakásrostokat kapunk. 35 Az ismertetett eljárásnak nemcsak egy fonófúvóka szálnyalábját vethetjük alá, hanem több fonófúvóka szálnyalábjait egy centrifugában egyidejűleg gyüj thetjük Emellett a szál nyalábokat egyenként egy-40 egy szálvezetőn vagy egy-egy galettán át vezethetjük a centrifugához, úgyhogy a centrifuga a szálnyalábokat a szál vezetőkrőt, illetve a gale dákról veszi le. Ezzel elér jük azt,, hogy az egyes szálnyalábokat előbb 45 külön-külön csavarjuk elv azok azonban bizonyos űtdarab után ismét összefutnak és együttesen egy fonallá csavartatnak tovább. Annak az útdarabnak a viszonya^ mely útdarabon az egyes rostnyalábok mindegyi-50 két önmagában csavarjuk elv ahhoz az útdarabhoz, amelyen azok az összefutás után; közösen tovább csavaroltatnak el, annál nagyobb,, minél távolabb vannak egymástól a fonálvezetők,, illetve a galetták. 55 Az ismertetett fonóeljárás elvileg alkalmazható a száraz fonóeljáráshoz,, pl. szerves oldószerekben oldott fonómasszák (így pl. cellulóz-éter, cellulóz-észter, aminőplasziok, kozcinoldatok, viszkóza-l'onóolda•tok, rézoxid-ammóniák-cellulóz-oldatok és 60 más effélék) fonásához, alkalmas azonban a nedves fonóeljáráshoz is. A centrifugás fonóéi járás különösen alkalmasnak bizonyult a találmány szerinti göndör rostok előállítására. Célszerűen igen gyorsan járó cen- 65 trifugákat alkalmazunk és a lehúzást oly lassúra választjuk, hogy a fonálnak a centrifugába való befutása előtt a fonál igen erős túlsodrását érjük el egészen a hurokképződésig. Centrifugák helyett természete- 70 sen alkalmazhatunk a fonod fonalak számára f leyereket és más gyüj lőszerveket is. Ha a fonómasszához keményíthető anyagokat kívánunk keverni, amint azt az előbb említettük, úgy pl. viszkóz alkalmazása ese- ~*5 lén ehhez 2%-nyi vagy ennél nagyobb vagy kisebb mennyiségben előkondenzátmnot (rezol) keverhetünk, mely 1 mol. kristályos karbolsavból (DAB 6) és 8 mol. formaldehidből (37-40»/o-os oldat) készült ná- 80 Iriumkarbonát vagy marónátron vagy más efféle vizes oldatainak katalizátorként való alkalmazásával A gyantamasszának az alkáli hatására előrehaladó kondenzációját, illetve polimerizációját mindaddig folytat- 85 juk. amíg a képződött rezol a kívánt konziszlenciájúvá nem válik. Azonban ezt a kezelést is megszakíthatjuk,, amikor a termék alkáliás oldatban még könnyen oldható, mégpedig csekély savfelesleg hozzá- 90 adásával. Ez esetben tovább főzünk és közben vizet és kevés, meg szabad aldehidet leszjvatunk. A kívánt konzislencia elérésekor gyorsan leliíítünk 100°-ra,,hogy a maszsza tovább ne változzék, majd a masszái: 95 kihűlni hagyjuk. Az ekként előállított,, alkáliban oldható rezolI, célszerűen vizes., pl. 8%-os lúgban oldjuk,, a viszkózéhoz hozzáadjuk., majd a fonómasszát az ismertetett módon fonjuk, göndörítjük és eléggé huza- 1°° mos behatás után szokásosan utókezeljük, azaz kimossuk stb. és szárítjuk, amikor is célszerűen 80° hőmérsékletet vagy ennél is többet, pl. 100°-ol. alkalmazunk. Több rezol növeli a rögzítendő tulajdonságokat; a fo- 105 nómasszáhozN a kész 'fonalmasszára számítva, pl. 2,10 és 20°/o és ennél is nagyobb százalékos mennyiségű rezol t adhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás volumenes, gyapjúhoz hasonló, no göndör fonalak, szálak, rostok vagy más. ilyen alakzatok előállítására az egyébként ismeretes műfonóeljárás (pl. szárazfonó-