131670. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciájú önindukciós készülék
6 13187«. Nagyobbfokú szelektivitás elérése végett kél áramkör használható, amelyek mindegyike vasmaggal hangolható és amelyek a 16. ábra szerint a C3 kapacitással vagy r a 17. ábrában ábrázolt módon az L 3 induklanciával lazán vannak csatolva. A 16. és 17. ábrában a nyilaknak egymással való összeköUelesc azl jclenli, hogy mindkét á ramkör egyidejűleg hangolható. 10 A fenlemlítell előnyök, amelyekéi az ÖKszinduktanciavállozás növelése végett a lekeres árnyékolásával, valamint az ellolhaló maggal elérünk, a 17a. ábrában vannak vázlatosan ábrázolva, melyben az L ,r , lekeresel az S ernyő veszi körül, melyet a lalálmány szerinli bármely áramkörhöz csal lakoz la Inalunk. Hasonlóképen egyes áramkörök laza csatolása azok kaszkádkapcsolásával is le-20 helséges. mikoris a csatolási a C3 és C. t kapacitások fiiján érjük el, amint azt a 18. á brában ábrázol Ink. A 19. ábra kél elkülönílelL szigetelt Lb (\ és kL „ C» áramköri tüntet fel, amelyek ):; csatolásai a kél vasmag közös mágnespályája útján érjük el. Ezen pálya kivitelezhető vag}' mágnesjárom alakjában, amely cselben változtatható indukciós csalolást érünk el, vagypedig nem mágnesesrúd ,() alakjában, hogy változlalhaló kapacilásos csalolásl kapjunk. A 20. ábra rádiófrekvenciájú erősítő, amely az egymással sorosan kapcsolt C, és C2 kapacitások közötti kapacilásos csatolás 55 útján LP Cp C : , hangolt áramkörhöz csaloll A elektroncsövet, tartalmaz. A 21. ábra erősítőt ábrázol, melyben az L,C, hangoll kört közvetlenül az A elektroncső anódjánál rendezi ük el, mimelleíl 40 a további A2 csővel való csatolást a C 2 kapacitás végzi és az II ellenállást azért alkalmazzuk, mert ez az A2 eső előfeszül Iségénél fontos. Ez az R ellenállás nagyfre-* kvenciáknál, ha az L indnktancia ellen^ ,|-, állása nagyon kicsiny, járulékos veszteségeket okoz, amelyek az erősítést csökkentik és a Cp L áramkör szelektivitásának szélesítését eredményezi. A 22. ábra egy másik módosítóit közép-1,0 fokozatú csalolás, mely két I,,, Cp C3, C 4 és L2 , C 2 , C;i kört tartalmaz,;melyek közül az első az A cső anódkörében és a másik az A2 cső rácskörében van. A két kör közös (';. kapacitása vezérli a kél áramkör 55 közli csalolás nagyságát. A C,t kapacitás az anődbevezclésnek a kör más részeitől való szigetelésére szükséges. A 23., 24., 25. és 26. ábrák vasmaggal hangolt induktanciáknak az elektroncsöves oszcillátorok körében ismert különböző 60 faj La rezgéskeltőknél való használatát ábrázolják. A 23. ábra szerinli rezgéskellő A elektroncsövének rácsa és anódja az L tekercs ellenkező végeivel áll összeköt le-Lésben, amely különböző frekvenciájú rez- 55 gések kellése végeit a vasmag eltolásával változtatható. Az előnyösen egyenlő értékű Cí és C 2 kapacitások az A cső kalódjánnk feszültségosztói. Az Rt szabályozó ellenállással az L, Cp C2 kör árama szabályoz- 70 haló, hogy a különböző frekvenciák arámiéi j esi tményét kiegycnlíIsiik. A 2-1. ábra a 3. ábrához hasonló készülékel ábrázol, amelynél az Lb L 2 induklanciákból középső kivezetés vezet az A ka tó- 75 dájához. A 25. ábrán a 1. ábra módosítása van feliünlelve, amelynél a kívánt frekvencia előállílása végeit csak az anódkör [M indnklanciájál hangoljuk, míg az L3 induklancia aperiodikus marad. 80 A 26. ábra a rezgéskellő más alakját mutálja, melyben Lp C, és R[ kört vasmagos Lt indukcióval hangoljuk, amikoris az áramkör az ismeretes dinslron rezgéskellő alapelve szerint működik. (5 A 21. és 25. ábrák kivezetése induklanciaLekercset ábrázolnak, melynek alkatrészei megfelelően az A cső rács- és anódkörében. vannak. A kivezetés oly helyzetben helyezhető el, hogy a mag mozgatása a le- 00 keres egyik részére jobban hasson, mini a másikra, miáltal a különböző frekvenciák teljesítményének kiegyenlítése végeit a rezgéskellő változó gerjesztéséi érjük el. A 27. ábra a leírt rezgéskellők működési 91s feltételeinek diagrammját mulatják. Az —a— görbe a 23. ábra szerinli rezgéskellő áramleljesílményének változását szemlélteti, az R, ellenállás rövidrezárt állapotában. A —b— görbe ugyané rezgéskellő ára- 100 mának változását szemlélteti, amikor az R, ellenállás az áramkörben fekszik, hogy ilyrnódon különböző frekvenciáknál megközelítőleg egyenletes áram leljcsílményl érhessünk el. A c, cf, e görbék a 105 21., 25. és 26. ábrák szerinti rezgéskellő áramkörnél az áramnak a frekvenciával való változását mutálják, ha az áramkörbe az R[ ellenállást iklaljuk. Az f görbe az ábra jobboldalán levő ordinála-adalokkal no a 26. ábra LL tekercsénél elérhető eredő feszültséget szemlélteti,,ha az említeti rezgéskellő különböző frekvenciánál dolgozik.
