131654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elgőzölögtetésre, koncentrálásra és desztillálásra
4 1316 5 4. vezetőn át további (17) fűtőtesthez vezetjük, amivel a nyomáscsökkenés által felszabadult gőzmeleget, valamint a kondenzátum melegét egészen az elgőzölögíetési 5 hőmérsékletig kihasználhatjuk. A (17) közbenső fűtőtestet a kondenzátum melegének jobb kihasználása végett, az elosztóban levő folyadék kisebb hidrosztatikus magassága következtében, a (2) fűtőtest fölött 10 kell elrendeznünk. Folytonos elgőzölögtetés ese'ébena (17)fű! ő'cstből az elgőzölögíe'ési hőmérsékleten lefolyó kondenzátumot a (18) hőkicser élőben a beáramló folyadék melegítésére használjuk fel, míg a folyadék 15 hőmérsékletére lehűtött-kondenzátum a (19) kifolyatón távozik, A melegítés a páramaradék részbeni kihasználásával kombináltan is történhet. Ez utóbbi berendezést a rajzban nem ábrázoltuk. 20 A 4. ábra szerinti fognnatosítási alak a 3. ábráétól abban különbözik, hogy a páráknak csak egy részét hozzuk hőkihasználás céljából a levegővel érintkezésbe. Ez a foganatosílási alak olyan üzemekhez alkal-25 mas, melyekben a (13) kürtőn kiáramlói levegő-gőzkeA'eréket más módon használják ki, így pl. többfokozatú elgőzölögtetőben vagy hőszivattyúval ellátott elgőzölögtelőben, mint azt a 11. ábra mutatja. A 30 (6) szellőztető légárama az összes levegőgőzkeverék egy részét az ejektorszerű (7) szívóberendezés útján a (22) szabályozható fojtószelepen át az (5) vezetékből szívjaj mimellett a keverékből kondenzált vizet, 35 mint a 3. ábra kapcsán ismertettük, a (8) ciklonban kiválasztjuk, a levegőben gazdagabb levegő-gőzkeveréket pedig a (23) hőkicserélőn át az elgőzöl ögtetőbe vezetjük. Ez elrendezésnél gőzfűtés esetében a 40 (2) fűtőtest kondenzátumot a (16) levezető a (2) fűtő'esttől a (23) felületi hőkicserélőbe vezeti, ahol melegét a bevezetendő parciális nyomáscsökkentőszernek leadja és lehűtött kondenzátum alakjában a (24) kifo-45 lyatón távozik. Ha a rendszer ellenállása nagyobb, akkor a (6) szellőztető helyett előnyösen a 4. ábrában pontozottan berajzolt (6a) szellőztetőt alkalmazhatjuk. Az 5. ábra nyitott parciális nyomásos el-50 gőzölögtetőt ábrázol, melyben a parciális 'nyomáscsökkentőszer közvetett melegítését a levegő-gőzkeverék me'ege létesíti. A levegőt a (20) fojtószelepen és a (6) szellőztetőn át a (25) felületi hőkicserélőbe és a 55 (12) elosztón át az (1) elgőzölögtetőbe vezetjük. A kiáramló levegő-gőzkeverékből a gőz egy része a levegőnek való közvetett hőleadás következtében kondenzálódik és kondenzvíz alakjában a (26) kifolyatón levezetődik, míg a levegőben gazdagabb le- 60 vegő-gőzkeverék a (13) kürtőn át a szabadba távozik. A 6-4). ábrák zárt parciális nyomásos elgőzölögtetőt szemlélteinek, melyben a gázgőzkeverék keringő' mozgást végez. Ezek a 65 íogauatosítási alakok különösen olyan folyadékok elgőzölögtelésére és dcsztillálására alkalmasak, melyek gőzalkatrészét viszsza akarjuk nyerni, mint például alacsony forráspontú folyadékok esetében. 70 A 6. ábra értelmében az eliárást tetszőleges nyomáson olykép^n valósítjuk meg; hogy a (6) szePőztelő után a (7) s'ívó' e-endezásbe vezetett gáz az (1) elgőzölögllető gáz-gőzkeverékével elvegyül és ennek kö- 75 vetkezőében n keverék gőziíirtalma részben kondenzálódik. A gázban gazdagabb gázgőzkeverék c«v részét, mint ezt a 3. ábra kapcsán közelebbről ismer teil ük', a (8) ciklonon és (12) elosztón át az elgőzölögtelfő- 80 höz vezetjük, míg a maradékot a (27) keverőkondenzátorba vezetjük, ahol a gőzalakú rész oldhatatlan hűtőfolyadékkal való keverés űtkín kondenzálódik, a lehull gázban gazdagabb keverék pedig a "(28) ve- 85 zetéken és (20) fojtószelepen át újra a (6) szállítóberendezésbe áramuk. A két oldhatatlan vagy csak kevéssé oldható adatrész keverékét a (29) kifolyatón át (30) elválasztóba vezetjük, ahoj a hűtőfolyadék leválik; 90 tezt a (31) szivattyú a (32) hűtőn és-(33) folyadékelosztón át újra a (27) kevei-ékkonk denzátorba vezeti. Ha keveréket desztilállunk, akkor a (30) el választóban az oldhatatlan hűtőfolyadéktól elválasztott alkatrészt 95 elgőzölögtetés útján közbenső elgőzölqgtetőben, mint már ismertettük, az (1) elgőzölögtető közvetlen fűtéséhez fűtőgőzként alkalmazhatjuk; ekkor a (2 ,17) fűtőtestek feleslegessé válnak. A folyékony alkat- 10 ° részt emellett, mielőtt a közbenső elgőzölögtetőbe vezetnők, előnyösen hőkicserélőben, a gáz-gőzkeverék melegének kihasználásával, a keverék elgőzöl ögteiési hőmérsékletére előmelegítjük. 10:! A 7. ábra értelmében a gáz-gőzkeveréket az (1) elgőzölögtetőtől a (23) hőkicserélőn át a (27) keverőkondenzátorba vezetjük; ahol a 6. ábra szerinti kondenzálás és elválasztás megtörténik. A gázban gazdagabb 110 gáz-gőzkeveréket a (28) vezetéken, (20) fojtószelepen és (6) szellőztetőn át a gáz-gőzkeverékkel való közvetett mele'gítjés céljából a (23) hőkicserélőbe, majd a (12) el-
