131654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elgőzölögtetésre, koncentrálásra és desztillálásra

2 131 §5 4. lyek első ízben az új eljárásnál kerülnek alkalmazásra, csak pontozott vonalakkal rajzoltuk be. A (c) görbe a jftrciális nyo­mású elgőzölögtetést alkalmazó új eljárás 5 energiaköltségeit szemlélteti, például a 3. ábra szerinti, levegőhozzávezetéses rend­szer szerint és pedig a levegő-gőzkeverék és a kondenzátum melegének regene­rálásával és alacsonyabb hőmérsékleteken 10 még a hőmérsékleti különbségből adódó meleg kihasználásával. A (d) görbe az 5. ábra szerinti rendszernél adódó, köitséígel­ket mutatja. Kisebb viszonylagos nedves­ségű parciális nyomásosökkentőszert al-15 kalmazva, a költségek még sokkal előnyö­nyösebben alakulnak. Kísérletek azt mutatták, hogy a parciális nyomásos elgőzölögtetésnól a mindenkori üzemi íelté'e'ek és energiaegységköltségek 20 szerint,az ismert elgőzölögtél őkkel összeha­sonlítva egészen 30°/o-ig menő megtakarí­tás érhető el, ha azok ugyanilyen feltéte­lekkel működnek. A kísérletek továbbá azt mutatták, hogy az elgőzölögtetés teljesítmé-25 nye az alkalmazott fűtőközeg természete szerint nagyobbodik, amennyiben az elmé­leti hőmérsékletesésnek megfe'elő teljesít­ményt egészen 20<>/o-ig terjedő többletnél meghaladhatja. Ez a megfigyelés azzal ma-30 gyarázható, hogy la fűtőfelületen nem kép­ződhetnek gőzbuborékok, mint az eddigi tiüajdonképeni elgőzölögtetőknél, amelyek1 a fűtőfelületet részben hatástalanná tették. A parciális nyomáselgőzölögtetésnek ezek 35 az előnyei még fokozhatok, ha a kihaszná­lás szempontjából már magában véve is nagyon gazdaságos többfokozatú elgőzölög­tetőt alkalmazzuk. Az új eljárás nemcsak alacsony elgőzö-40 lögtetési hőmérsékletekben alkalmas az ala­csonynyomású gőz, illetőleg vákuumgőz és a tüzelés fáradt melegének kihasználá­sára, az elgőzölögtetési teljesítmény foko­zására, valamint hőérzékeny termékek ke-45 zelésére, hanem magas forráspontú anya­gok elgőzölögtetési hőmérsékletének aláj­szállítására is. Ez a hőmérsékletcsökkentélsí, melyet egyidejű nyomásváltoztatással még növelhetünk is, az említett műszaki előnyö-50 ket vegyi előnyökkel köti össze, mint pél­dául a bomlás megakadályozása, vegyi re­akciók befolyásolása stb. Ezzel új lehető­ségek adódnak például magas forráspontú keverékek, mint a kenőölajcsoport desztil-5* lálására, mely eddig a magas hőmérséklet miatt műszakilag nehezen volt kivihető. Az új eljárás ezenfelül az előnyös hőregenerá­lást is lehetővé teszi. A parciális nyomáselgőzölögtetiós a légkö­rinél nagyobb nyomáson is előnyösen vé- 60 gezhiető, minthogy ugyanolyan fajlagos gaz­tartalomnál az abszolút hőmérséktetlesés magasabb nyomáson fokozódik. Folyadékkeverékek desztillálásra és rek­tifikálására az új eljárás nem csalt hőtech- 65 ni kai előnyei miatt alkalmas, hanem azért is, mert az alacsony forráspontú oldószerek vesztesége sokkal kisebb, mint ugyanolyan feltételek mellett vákuum esetében, mert aZ utóbbi módszernél a nagyobb nyomás- ?o különbség és a berendezésnek a vákuum okozta tömítetlensége következtében jelen­tékeny veszteségek adódnak. Oxigén iránt érzékeny anyagok elgőzö­lögteiésére és deszlillálására célszerűen kö- 75 zömbös gázokat, mint tüzelések és ipari berendezések fáradt gázait, nitrogént, hi­drogént és másefféléket alkalmazunk1 a par­ciális nyomás csökkentő szerként. Az elgőzölögtetés fokozása kü'önösen elő- 80 nyös a vegyi ipar berendezései számára, mivel itt az alkalmazási célokra való tekin­tettel a kazán űrtartalma |a lehető legnai­gyobb fűtőfíslületeket megszabja és ezek legtöbbször nem is fokozhatok. Különösen 85 előnyösnek találtuk az új eljárást illót sa­vanyú vagy lúgos folyadékok begőzöl ög-Letésére. A savanyú, illetőleg lúgos párák elvezetésére a vákuumelgőzölqgle'esnél részben korrózióálló anyagokból készült 90 költséges készülékek és gépek szükségesek', míg az új eljárásnál olcsó anyagból készült egyszerű szerkezelek alkalmazhatók. Az el­gőzölögtetést ugyanis a parciális nyomást csökkentő szernek a Henry-Dalton-féle tör- 95 vénynek megfelelő feleslegével úgy vezet­jük, hogy |a| távozó savanyú, illetőleg lúgos gáz-gőzkeverék telítetlen legyen, vagyis az elgőzölögtetőt túlhevítve hagyja el, minek­folytán a szerkezeti anyagokat vegyileg} íoo nem támadja- meg. Az 1. ábra szerinti (Wt ) és (W 2 ) hőki­cserélőkben a hőregenerálás közvetett hőát­vitel, mint például felületi hőkicserélés, esetleg közbenső közeg segítségül vételével 105 vagy közvetlen hőátvitel, például keverés, diffúzió és máseffélék útján történik a hő­leadó közeg és a parciális nyomást csök­kentőszer között. A (W3 ) hőkicserélőben a hőt leglöbbször közvetlen hőátvitellel hasz- UÜ náljuk ki. Az elgőzölögtető rendszerből kiáramló gáz-gőzkeveréket további kihasználás cél-

Next

/
Thumbnails
Contents