131654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elgőzölögtetésre, koncentrálásra és desztillálásra
2 131 §5 4. lyek első ízben az új eljárásnál kerülnek alkalmazásra, csak pontozott vonalakkal rajzoltuk be. A (c) görbe a jftrciális nyomású elgőzölögtetést alkalmazó új eljárás 5 energiaköltségeit szemlélteti, például a 3. ábra szerinti, levegőhozzávezetéses rendszer szerint és pedig a levegő-gőzkeverék és a kondenzátum melegének regenerálásával és alacsonyabb hőmérsékleteken 10 még a hőmérsékleti különbségből adódó meleg kihasználásával. A (d) görbe az 5. ábra szerinti rendszernél adódó, köitséígelket mutatja. Kisebb viszonylagos nedvességű parciális nyomásosökkentőszert al-15 kalmazva, a költségek még sokkal előnyönyösebben alakulnak. Kísérletek azt mutatták, hogy a parciális nyomásos elgőzölögtetésnól a mindenkori üzemi íelté'e'ek és energiaegységköltségek 20 szerint,az ismert elgőzölögtél őkkel összehasonlítva egészen 30°/o-ig menő megtakarítás érhető el, ha azok ugyanilyen feltételekkel működnek. A kísérletek továbbá azt mutatták, hogy az elgőzölögtetés teljesítmé-25 nye az alkalmazott fűtőközeg természete szerint nagyobbodik, amennyiben az elméleti hőmérsékletesésnek megfe'elő teljesítményt egészen 20<>/o-ig terjedő többletnél meghaladhatja. Ez a megfigyelés azzal ma-30 gyarázható, hogy la fűtőfelületen nem képződhetnek gőzbuborékok, mint az eddigi tiüajdonképeni elgőzölögtetőknél, amelyek1 a fűtőfelületet részben hatástalanná tették. A parciális nyomáselgőzölögtetésnek ezek 35 az előnyei még fokozhatok, ha a kihasználás szempontjából már magában véve is nagyon gazdaságos többfokozatú elgőzölögtetőt alkalmazzuk. Az új eljárás nemcsak alacsony elgőzö-40 lögtetési hőmérsékletekben alkalmas az alacsonynyomású gőz, illetőleg vákuumgőz és a tüzelés fáradt melegének kihasználására, az elgőzölögtetési teljesítmény fokozására, valamint hőérzékeny termékek ke-45 zelésére, hanem magas forráspontú anyagok elgőzölögtetési hőmérsékletének alájszállítására is. Ez a hőmérsékletcsökkentélsí, melyet egyidejű nyomásváltoztatással még növelhetünk is, az említett műszaki előnyö-50 ket vegyi előnyökkel köti össze, mint például a bomlás megakadályozása, vegyi reakciók befolyásolása stb. Ezzel új lehetőségek adódnak például magas forráspontú keverékek, mint a kenőölajcsoport desztil-5* lálására, mely eddig a magas hőmérséklet miatt műszakilag nehezen volt kivihető. Az új eljárás ezenfelül az előnyös hőregenerálást is lehetővé teszi. A parciális nyomáselgőzölögtetiós a légkörinél nagyobb nyomáson is előnyösen vé- 60 gezhiető, minthogy ugyanolyan fajlagos gaztartalomnál az abszolút hőmérséktetlesés magasabb nyomáson fokozódik. Folyadékkeverékek desztillálásra és rektifikálására az új eljárás nem csalt hőtech- 65 ni kai előnyei miatt alkalmas, hanem azért is, mert az alacsony forráspontú oldószerek vesztesége sokkal kisebb, mint ugyanolyan feltételek mellett vákuum esetében, mert aZ utóbbi módszernél a nagyobb nyomás- ?o különbség és a berendezésnek a vákuum okozta tömítetlensége következtében jelentékeny veszteségek adódnak. Oxigén iránt érzékeny anyagok elgőzölögteiésére és deszlillálására célszerűen kö- 75 zömbös gázokat, mint tüzelések és ipari berendezések fáradt gázait, nitrogént, hidrogént és másefféléket alkalmazunk1 a parciális nyomás csökkentő szerként. Az elgőzölögtetés fokozása kü'önösen elő- 80 nyös a vegyi ipar berendezései számára, mivel itt az alkalmazási célokra való tekintettel a kazán űrtartalma |a lehető legnaigyobb fűtőfíslületeket megszabja és ezek legtöbbször nem is fokozhatok. Különösen 85 előnyösnek találtuk az új eljárást illót savanyú vagy lúgos folyadékok begőzöl ög-Letésére. A savanyú, illetőleg lúgos párák elvezetésére a vákuumelgőzölqgle'esnél részben korrózióálló anyagokból készült 90 költséges készülékek és gépek szükségesek', míg az új eljárásnál olcsó anyagból készült egyszerű szerkezelek alkalmazhatók. Az elgőzölögtetést ugyanis a parciális nyomást csökkentő szernek a Henry-Dalton-féle tör- 95 vénynek megfelelő feleslegével úgy vezetjük, hogy |a| távozó savanyú, illetőleg lúgos gáz-gőzkeverék telítetlen legyen, vagyis az elgőzölögtetőt túlhevítve hagyja el, minekfolytán a szerkezeti anyagokat vegyileg} íoo nem támadja- meg. Az 1. ábra szerinti (Wt ) és (W 2 ) hőkicserélőkben a hőregenerálás közvetett hőátvitel, mint például felületi hőkicserélés, esetleg közbenső közeg segítségül vételével 105 vagy közvetlen hőátvitel, például keverés, diffúzió és máseffélék útján történik a hőleadó közeg és a parciális nyomást csökkentőszer között. A (W3 ) hőkicserélőben a hőt leglöbbször közvetlen hőátvitellel hasz- UÜ náljuk ki. Az elgőzölögtető rendszerből kiáramló gáz-gőzkeveréket további kihasználás cél-