131639. lajstromszámú szabadalom • Kitérítő berendezés katódsugárcsövekhez

1 131639. amelynek ugyan nincs már trapézalakúi­torzulása, azonban vízszintes oldalai ível­tek. Ennek az íveltségnek megszüntetése végett újabb intézkedéseket kell fogana-5 tosítani. Mint már röviden említettük, a kitérítő lemezek ily kialakítása mellett a ma szokásos képadócsövekben, illetőleg vetí­tőcsövekben a képkitérő mezőnek a sugár irányában nézve a sorkitérítő mező előtt,, 10 tehát a katóda oldalán kell feküdnie. A találmány jobb érthjetősége végett még az alábbiakat adjuk elő. ' A katódsugár kiterítésénél oly kitérő me­zőket különböztetnek meg, amelyek egy 15 vagy két szimmetriasíkhoz részarányosán vannak elrendezve. A két szimmetriasík­hoz részarányos mezőt a következőkben kettős szimmetriájú kitérítő mezőnek ne­vezzük. Elektrosztatikus kitérítés esetén! 20 kettős szimmetriájú kitérítő mező az a mező, amelyet két síkfelületű kitérítő le­mez létesít, mely lemezekhez a kitérítő fe­szültségeket részarányosán vezetjük. Ha e lemezek egyikét a cső anódájával kötjük! 25 össze, akkor egyszeres szimmetriájú kité­rítő mezőhöz jutunk. Egyszeres szimme­triájú kitérítő miezőknek az a tulajdonsá­guk, hogy a feszültséggel, illetőleg a beve­zetett árammal nem arányos kitérítést lé-30 tesílenek. A találmány értelmében ezt a nem arányos összefüggést hasznosítjuk a trapézalakú torzítás miegszüntjeléiSére. A találmány abban van, hogy katódsu­gárcsövek oly kitérítő berendezésében, 35 amelynél a trapézalakú torzulás megszün­tetése végett a sorkitérítő mező kettős szimmetriájú és a képkitérítő mező egy-­szeres szimmetriájú és a sorkiLérítő mező a sugár irányában tekintve a képkitérítő 40 mező előtt fekszik, a képkitérítő lemezek­nek azonos értelmű görbületük van. r Megjegyezzük, hogy a kitérítő mezők fent jellemzett elrendezése és kialakítása csak a ma szokásos letapogató berendezé-45 sek, képadócső-szerkezetek és vetítőcsövek esetén érvényes. Ha például az adóban a képadócsövet 90°-kal elfordítjuk és a sor­kitérítést vízszintes irányban, a képkitérí­tést függőleges irányban foganatosítjuk, 50 úgy ez a torzításnak a találmány szerinti megszüntetése szempontjából azt jelentené, hogy a képkitérítő szervet és a sorkitérítő szervet helyzetükben fel kellene cserélni. Ez esetben Lermiészietesen a sorkitérítő me-55 zőnek egyszeres szimmetriájú mezőnek és a képkitérítő mezőnek kettős szimmetriájú mezőnek kellene lennie. ' A találmány egyik példakénti kiviteli alakját az 1. ábrán tüntettük fel. Az ábrá­ban 1 és 2 az első kitérítő lemezpár két 60 kitérítő lemeze, melyek sík felületűek és amelyekhez a sorkitérítő feszültségeket részarányosán vezetjük, úgyhogy kétsze­res szimmetriájú sorkitérítő mező kelet­kezik. A következő lemezpár, amely a kép- 65 kitérítést eszközli, két hengerköpenyalay­kú, azonos értelemben ívélt 3 és 4 kitérítő lemezből van. Ezzíel a lemezárakkal egy­szeres szimmetriájú képkitérítő mezőhöz jutunk. A lemezjekhez a képkitérítő fe- 70 szültségeket ugyancsak részlarányosian ve­zietjük. i ! • > Az elektrosztatikus kitérítő mezőnél a katódsugaríat kitérítő erő mindig az erő­vonalakirányában és az ekvipotenciális fe- 75 lületekre merőleges irányban hat. A sugár irányában tekintve a képkiLérítő mező előtt fekvő sorkitérítő mező hatása következté­ben a képkitérítő 3, 4 lemezipar között a 2. ábrában az A B C voníallal jelzett ka- 80 tódsugárlegyező keletkezik. A kátódsugai­raknak a kitérítő lemezlek közötti leírt elrendeződésénél a legyező» szélein fekvő sugarak másként térülnsek ki, mint pél­dául a középütt fekvő sugarak. Ezt a kü- 85 lönbséget Az A' A A" és C G C" vonalaik­kal ábrázoltuk. A keletkezett rács közép­vonala B' B B". Ha a moziaikSernyő, ille­tőleg a kitérített katódsugárra merőlegesen hielyekednék el, akkor azon A' B' C C C" 90 B" A" A trapóz&lakú rácsot kaphánk'. Mi­vel azonban az ernyő a katódsugarakra nem merőleges helyzetű, a fent leírt tra­pézalakú rács az ernyő rézsútos helyzeté­iből egyébként adódó irapézialakú rácsot 95 épen kompenzálja. A 3 és 4 kitérítő le­mezek görbületi sugarának megfelelő meg­választásával minden tetszőleges trapézala­kú torzítás megszüntethető. A trapézalakú torzításnak a találmányi 100 szerinti megszüntetése azzal a további előnnyel jár, hogy a csőbe már beépítteti adott görbületű kitérítő lemezek esetén a trapéz oldalainak meredeksége utólagosan még azzal változtatható meg, hogy az egy- 105 szieres szimmetriájú kitérítő mezőt léte­sítő lemezekre az aíiódával szemben közös, jállandó feszültséget kapcsolunk. A kité­rítő eszközöknek a találmány szerinti ki­alakítása tehát lehetővé teszi, hogy a mo- 110 zaikelektródának vagy a vüágítőernyőnek a sugárral szemben rézsútos elrendezésé­ből eredő trapézialiakú torzulásokat egysze­rű eszközökkel teljesen megszüntessük.

Next

/
Thumbnails
Contents