131581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék csipkeverő gépeken a hibák meggátlására

2 131581. faiűködő berendezés kapcsolási vázlatali szemlélteti. Az 1 üvegcső, vagy általában véve átlát­szó falú cső előnyösen a csipke mintájával 5 egyező hosszúságú, de a mintánál hosszabb is lehet. Az 1 cső belsejében fényforrás, a felrajzolt példa szerint két darab 2 vil­lamos izzólámpa van. A|Z 1 cső olykép van a csipkeverő gépre erősítve, hogy a hen­ío geralakban készített 4 csipke a cső külső felületén csúszik végig. A cső belső felüle­tére van. erősítve a 3 film, mely a már említett módon a csipkie mintájával van ellátva. A működés folyamán a 2 lámpák 15 fénye szabálytalanul kiszűrődi(ki a 3 film vi­lágos részein és a csipke nyílásain bár­nfikor azonban a csipke éppen fedésbe kerül a film világos rajzával, akkor a csipke anyaga a film világos részeit el-20 takarja és így fénty nem juthat ki a cső belsejéből. Ezt szemlélteti a 3. ábra, amely­nél a síkba kiterített csipkét egyszerűség kedvéért úgy tüntetjük fel, mintha annak (szaggatott vonalakkal ábrázolt) nyílásai 25 egyszerűen egymás mellé sorakoztatott négyszögekből állnának. Természetesen a a filmnek is ez esetben ugyanilyen négy­szögekből állnak a sötét mezői, amint azt a rajz mutatja, míg a film többi része vilá-30 gos. A nyilak mutatják, hogy a csipke szokott módon alulról fölfelé halad és 'könnyű elképzelni, hogy a felrajzolt hely­zetben a fény a film világos részein és a csipke nyílásain áthatolhat, viszont mi-35 kor a csipke följebb ment, lesz egy olyan pillanat, amikor a film sötét kockái fe­désben vannak a csipke nyílásaival és ek­kor fény nem hatolhat át. A gyakorlatban használatos csipkemintáknál és gyártási se-40 bességeknél (a csipke ugyanis egész lassan húzódik fölfelé) a sötétség kb. 1—2 má­sodpercig tarthat, ami a megfigyelésre bő­ven elegendő. Hogy a gépkezelő munkáját megkönnyít-45 sük, ajánlatos úgy eljárni, hogy mind­egyik gép önműködően jelezze azt a pil­lanatot, amikor a csipkének és a filmnek egymással fedésben -kell lennie. E célból« pl. a Jaquard kártyákon vagy a gép bár-50 minő más alkatrészén alkalmazhatunk olyan szervet, amelyik minden egyes alka­lommal amikor egy minta, illetve a csip­kének a mintával egyenlő hossza elkészült, tehát mindegyik ismétlő periódus végén 55 látható vagy hallható jelet ad. A gépkezelő teendője tehát az, hogy mindig annak a gépnek az üvegcsövére tekintsen, amelyik gép a jelet adta, mert ennél a gépnél fog a filmmel fedésbe kerülni és ha ebben a pillanatban a cső sötét, akkor a gép jól 60 működik. Ha azonban ebben a pillanat­ban valahogy fény szűrődik ki, akkor a csipke eltér a kívánt mintától. Hogy a megfigyelést megkönnyítsük, a cső mellett egy vagy több 6 tükröt helye- 65 zünk el, amivel elérjük azt, hogy elegendő egyetlen pillantást vetni a csőre annak megállapítására, hogy van-e valahol fényes rész vagy sáv, ami hibát jelent. Ha ugyanis a tükröket megfelelő szögben állítjuk fel, 70 a cső egész palástja egyetlen pillantással* áttekinthető. A film átlátszó részei természetesen nem lehelnek szélesebbek, mint a csipke fo­nalai, mert ekkor fedés esetén is kiszű- 75 rődne fény a szálak mellett. Ha azonban a film átlátszó részei valamivel keske­nyebbek, mini a csipke fonalai, akkor a fedés vagyis sötétség ideje valamivel nö­vekszik, ami a gépkezelő munkáját kőny- 80 nyíti. A film készíthető fényképészeti úton vagy tetszésszerinti más módon. Termé­szetes továbbá, hogy nem kell okvetlenül külön filmet használni, hanem lehet a mintát magára az üvegcsőre is festeni, il- 85 letve az átlátszó cső falát sötét festékkel befesteni és a fonalaknak megfelelő helyen a festéket lekaparni. A feltüntetett két izzó­lámpa helyeit előnyösen alkalmazhatunk hosszúkás, illetve csőalakú égőt, amelyik- 90 nek foglalata az átvilágítást nem zavarja. Az említett jelzést a gép kettőzötten is adhatja, tehát úgy, hogy az első jel, pl. rövid csengetés és piros lámpa felvillanása csak figyelmeztető előjelzés, mely után pl. 95 két másodperccel, mikor a gépkezelő már az üvegcsőre néz, újabb csengés jelzi azt a pillanatot, amikor a csőnek sötétnek kell lennie. A jelzések létesítésére a .Taqu* ard kártyákon e célra való lyukasztást al- 100 kalmazhatunk. ami szakértőnek nem okoz­hat nehézséget. Mikor a csipke az üvegcsövet elhagyta, a magában véve ismert »mag«-ra vagyis rézcsőre kerül, majd pedig erről eltávozva l°5 szokott módon lapos idommá alakul és azután egyik alkotója mentén felnyitják és síkba kiterítik. A találmány szerinti üvegcső tehát előnyösen a szokásos »mag« meghosszabbításában van. H° Ha a gépkezelő munkás valamelyik pe­riódus végén kiszűrődő fényt lát, tehát hibát észlel, a gépet természetesen azon­nal megállítja. Ha ezt a munkát önműkö-

Next

/
Thumbnails
Contents