131552. lajstromszámú szabadalom • Háromoldalú áramszedő, főleg villamos vasutakhoz
Megjelent 1943. évi április hő 1-én. MAGTAB KIfiALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131552. szám. \T /g/2. osztály. — K—15821. alapszám. Háromoldalú áramszedő, főleg villamos vasuUikhoz. Kertész Ferenc gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 26. A találmány tárgya háromoldalú áramszedő. Ilyen rendszerű villamos vasúti áramszedők általában ismeretesek, de az eddigi kivitelieknél nem sikerült megfelelő 5 egyszerű szerkezettel megoldani lazt a lényeges követelményt, hogy az áramszedő mindhárom oldala egyenletesen és teljesen kihasználható, illetve lekoptatható legyen. 10 A találmány olyan háromoldalú áramszedő, melybe kis ellensúly van behelyezve és ezen ellensúly helyzetének változtatásával iaz áramszedő mindhárom oldalának teljes kihasználása lehetséges. 15 A találmány példaképem kiviteli alakjai a csatolt rajz 1—4. ábráin láthatók. Az 1. ábra az áramsziedő keretet és a behielyeziett áramszedőt mutatja oldalnézetben, a 20 2. ábra iaz áramszedőt hosszmetszetben, ía 3. és 4. pedig keresztmetszetben nagyobb léptékben tünteti fel. Az 1. ábrán —1— az isniiereLes lira alakú 25 áramszedő keret, —2— la beleszerelt tulaj donkepeni háromoldalú áramszedő. A 2. ábra a 3. ábra ABC vonalán áthaladó metszet. Ezien ábrákon —3— az áramszedőbengely, mielynek végei ismeretes mó-30 don az áriamszedő keretbe vannak beerősítve. A tulajdonképeni áramszedő három darab hegyes szögben meghajlított —4— fémlemezből, legegyszerűbben lapos vasból áll, mely szögnek szárai a háromol-35 dalú áramszedő oldalait alkotják. Az egyenoldalú, háromszög keresztmetszetű áramsziedő, tehát az eddig ismert szerkezetekkel ellentétben a háromszög mindhárom tengelyéhez1 képest teljesen szimmetrikus fekvésű. A —4— szögletvasak szárai úgy 40 vannak kiképezve, hogy azok wem érnek össze, hanem közöttük az —5— nyílások maradnak. E kivitel biztosítja azt, hogy az áramszedő mindig két ponton érintkezik a viezietékkíel. Az áramszedő keriesztmetszie- 45 te középen legnagyobb, 'la szárak ívelten1 köztelednek egymáshoz és az áramszedő két végén a háromszög keresztmetszet fokozatosan körkieresztmetszetbe megy át. A —4— szögietviasak az áramszedő két végén 50 a —6— hüvelyekre vannak ráf orraszítva és azokkal egyetlen egységes darabot alkotva iaz áramszedő a —3— tengely körül teljesen körülforoghat. Nagyobb szilárdság elérése végett a —4— iszögletvíasak közé az 55 áramsziedő közepe tájián egy vagy több —7— merevítő betét van 'beerősítve, miáltal lázi egész áramszedő rácsos tartóhoz hasonlóan rendkívül merev egységes egésziszé, válik. A —7— betét nem töitií ki tel- 60 jesen a —4— szögletviasak belsejét alkotó keresztmetszetet, hanem közte és a szögletvasak között ;a —8— rések maradnak. A —7— betétbe ezenkívül a —9— lyukak is be Amannak fúrva. A —8— rések bárme- 65 lyikébe az egyik' —5— nyíláson át kézzel, szerszám nélkül behelyezhető a —10— ellensúly. Ez az ellensúly célszerűen egy darab vastagabb drótból, vagy gömbvasból készíthető és behelyezés lutáni rögzí- 70