131545. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltakozóáram megszakítására

2 1315 45. áramot használunk, az áramgörbe a zé­rusvonalhoz képest szimmetrikus marad, amennyiben a kis áramú szakasz az; áram­átmenetet minden egyes félhullám végén 5 megelőzi. A lelapított görberészi a zérus­vonalhoz képest azonban minden esetre bizonyos szöget zár be. Ebből következik, hogy az, áram nagysága a megszakítási pil­lanat helyzete szerint kisebb vagy na-10 gyobb értékű lesz. Legyen pl. az 5. áb­rában az áram pillanatnyi —J— értéke lakkor, ha, a megszakítás —,tL — időpontban történik 0,5 amper, míg a —12 — időpont-' ban csak 0,2 amper. Látható ugyan, hogy 15 ebben az esetben a névleges áramhoz ké­pest igen kis értékekről van szó, melyek nagyságrendje az effektiv érték 1/100- vagy l/1000-ed részét kitevő csekély törtrészei, azonban a szikramentes megszakításnál a 2© megszakítandó áram abszolút értéke a mérvadó. Ha adott külső viszonyok kö­zött, pl. légköri nyomású levegőben, külö­nösen ezüstből vagy vörösrézből való érint­kező felületű fémes érintkezők mellett 0,2 25 amper nagyságú áramot még minden to­vábbi nélkül szikramenlesen szakíthatunk meg, akkor 0,5 amper mellett kis szikrák állhatnak elő, melyek a kapcsolóberende­zésnek, melynek pl. mint átalakítónak, na-30 ponla több millió kapcsolást kell végeznie, tartós üzemképességét észrevehetően be­folyásolhatja. Vagy pedig, ha pl. 0,5 am­pert a megszakítási hellyel párhuzamosan kapcsolt, előnyös kapacitiv áramkörrel még 35 kifogástalanul uralhatunk, ez 1. ampernél •esetleg már nem lehetséges, hacsak a 'pár­huzamos út számára nagyobb felhasználást nem eszközlünk. A szikramentes megsza­kítás biztonsága mindenekelőtt változó, a 40 szerint, hogy az érintkezők a kis áramú szakasz mely helyén kezdenek -el egymás­tól eltávolodni. Mivel ez a pillanat a ter­heléstől függően változik, üzem közben különböző megszakítási feltélelek állhat-45 nának elő, és így káros érintkezőelélgések­kel szemben nem állania fenn előre megha­tározott mértékű biztonság. Ezt a hátrányi pl. azzal küszöbölhetjük ki, hogy a 3. ábra értelmében az előmág-50 nesező áramnak legalábbis egy részét a —14— kapcsolófojlótekerccsel párhuzamo­san fekvő kondenzátorból vesszük. A kon­denzátor nagyságának megfelelő megválasz­tásával, melynek a kapcsolófojtó —13— 55 magjának a hajtófeszültségtől függő átmág­nesezési sebességhez is igazodnia kell, a mágnesezési görbe, pl. az 1. ábrában vo­nalkázottan rajzolt alakot veheti fel, mely­nél a gerjesztésnek iampermenetekben mért értékls a —Hj^— középérték körül kis mér- 60 tékben ingadozik. Az ingadozásokát, illet­ve lengéseket a —17— párhuzamos körben levő ohmos ellenállással csillapíthatjuk. Hja a csillapító ellenállás nagyságát úgy vá­lasztjuk, hogy a párhuzamos kör aperio- 65 dusos, iákkor elérhetjük, hogy :a mágnesezé­si görbe pl. az 1. ábrában eredményvonal­lal rajzolt alakot veszi fel, melynél a ger­jesztésnek a —H2 — középértékét az egész kis áramú szakasz tartama alatt állandó 70 értéken tartjuk, úgyhogy a —12— kapcso­lóhely nyitása a kis áramú szakasz folya­mán minden időpontban közelítőleg azono­san előnyös feltételek mellett történhét. A —14— cséve meghatározott lefolyású 75 feszültségéhez alapjában véve, lehet (ily párhuzamos kört találni, hogy az állata felvett áram a —13— mágnesmr-íg ger­jesztőáramát ia telítetlen körzeten való ál­haladáskor állandó értékre egészítse ki. 80 Evégett a párhuzamos kör frekvencia füjg­gőségét ellenállások, kondenzátorok és in­duktivitások kombinációjával kell alkal­mas módon kialakítani. így pl. lehel a szükséges kiegészílőáramnak Fourier fel- 85 bontásából adódó különböző frekvenciájú részáramiail egy-egy alkalmas rezgőkörrel előállítani. Az összes különböző rezgések összegeződése adja a kivanl. kieigészílő­áramot. Tetszésszermii más üzemi esetben, 90 azaz a kapcsolófojtőtekercs más lefolyású feszültsége esetén a kiegyenlítés nem lesz tökéletes, azonban mint ahogy arra az It ábra szerinti egyszerű esetekből követ­keztethetünk, tág határok közölt gyakorla- 95 lilag kielégítő. Más lehetőségiét arra, hogy az áramgörbe lelapított résziének hajlásszögéi a kis áramú szakaszban kiegyenlíthessük, az átalakító berendezésnek a 4. ábna szerinti egyfázisú 100 kapcsolási változata alapján ismertetünk. Ennél a —12— kapcsolóhely két nyugvó érintkezőből és mozgó kapcsolőhidből áll, melyeket a —21— szinkronmotyor a —22— bütykös vagy körhagyó tengely vagy ha- 105 son lón át —23— közbenső rudak segít­ségével hajt, mimellett ia fázis helyzetét pl. —24— forgótranszformátor segítségé­vel úgy állíthatjuk be, hogy az! áram meg­szakítása különböző terhelési állapotok no mellett a kis áramú szakasz tartama alatt történik. A visszatérő feszültség növekedé­sének késleltetésére az érintkezőkhöz a —12— kapcsolóhellyel párhuzamosan

Next

/
Thumbnails
Contents