131494. lajstromszámú szabadalom • Másolatos kartotéklapcsoport

131494. nak egyik vagy mindkét lapján egy vagy több ablakszerű kivágást létesítünk, melyek lehetővé teszik, hogy a belső példányra vagy példányokra a külső pél-5 dánytól vagy példányoktól eltérő bejegyzéseket készíthessünk; ez esetre a másolópapírt valamivel kisebbre szabjuk, vagy az ablaknak megfelelően, pl. sarkosan kivágjuk, úgy hogy a másolópapír az ablakot 10 nem takarja. A találmány az eddigiekkel szemben még azt a sajátos előnyt is nyújtja, hogy a boríték mindkét oldalára írhatunk és így az elcsúszás veszélye nélkül a belső kar-15 totéklap vagy lapok hátoldalán is létesíthetünk másolatokat. Ez esetre a másolópapír kihúzandó és megfordítva visszateendő. A rajzon a találmány példaképpeni meg-20 oldási alakjai láthatók. Az 1. ábra a lapcsoportot távlati elölnézetben, a végleges egyesítés előtti helyzetben szemlélteti. A 2. ábra ugyanennek a lapcsoportnak 3S függélyes keresztmetszete a végleges egyesítés utáni állapotban, de a jobb szemléltetés kedvéért a borítéknak széthúzott alakjában. A 3. ábra egy másik megoldási alakot a 30 2. ábrához hasonló ábrázolásban szemléltet. Az 1. ábrán —a— a belső kartotéklap, —b— és —c— pedig a borítékot alkotó két külső lap, melyek a — d— vezéréi mentén egymással összefüggnek, mégpedig a JS jelen esetben egymással egy darabból állanak- A rajzon az egyszerűség kedvéért csak egyetlen belső —g— kartotéklapot és két —e, f— másolópapírt tüntettünk fel, magától értetődő azonban, hogy kivánt eset-40 ben, megfelelően nagyobb számú másolópapír közbeiktatásával, több belső példány is alkalmazható. A boríték két—b, c— lapját, felső —g, h— széleik mentén, melyek együttesen a másik vezéréit alkotják, a bel-4S ső példányok behelyezése után összeragasztjuk, amint az a 2. ábrán —i—-nél jeleztük. Mint a bevezetésben jeleztük, az egyik vagy mindkét külső —b— illetve —-c— la-50 pon egy vagy több ablakszerű —n— ill. —o— kivágást alkalmazhatunk, ami a fent említett előnnyel jár. A 3- ábra oly megoldási alakot szemléltet, melynél a boríték —d, c— lapjai csak a —d— vezéréi mentén vannak egymással 55 eleve egyesítve, a másik, —g, h— vezérél mentén pedig ezeket a lapokíal a 2. ábrával ellentétben nem közvetlenül ragasztjuk össze, hanem a belső —a— kartotéklap felső szélének két oldalát vonjuk 60 be ragasztóanyaggal, a borítékba való behelyezés előtt. így tehát a. kiartotékliapok összes példányai nemcsak a belső —a— kartotéklapnak vagy lapoknak és a másolópapíroknak a külső példányokat al- 65 kotó borítékban való elhelyezésével egyesülnek egyetlen lap módjára! viselkedő alakzattá, hanem a belső —a— kartotéklap, vagy -lapok, miután azokat a behelyezés után a boríték —g, h— vezérélének 70 belső oldalaival, —k, 1— csíkok mentén, össze is ragasztjuk, még további rögzítést kapnak, minek folytán a későbbi esetleges elcsúszás veszélyét még biztosabban kizárjuk. Ugyanezen célból a belső —a— 75 kartotéklap alsó szélét is. odaragaszthatjuk a hozzátartozó —d— vezérélhez, amikoris azonban a jelen esetben, miután a —foes —c— lapok a —d— vezéréi mentén egydarabként függnek össze, elegendő, ha az 80 —a— laj) alsó szélét, mint —m—-nél jeleztük, csak egyik oldalán vonjuk be ragasztóanyaggal. Szabadalmi igénypontok: 85 1. Másolatos kartotéklapcsoport, melyre jellemző, hogy a legkülső példány a másik vagy többi példányt és a másolópapírt vagy -papírokat befogadó borítékot 90 alkot, melynek lapjai legalábbis az egyikvezéréi mentén vannak egymással egyesítve. 2 Az 1. igénypont szerinti kartotéklapcsoport megoldási alakja, melyre jellemző, 95 hogy a borítékot a mellső és hátsó külső példány úgy alkotja, hogy azok az egyik vezéréi mentén egydarsabként függnek össze, a másik vezéréi mentén pedig össze vannak ragasztva. 100 3. Az 1. igénypont szerinti katotéklapcsöport megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a borítékot alkotó lapok csak egyetlen vezéréi mentén vannak egymással közvetlenül egyesítve, a másik ve- 105 zérél mentén való közvetlen egyesítés