131485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a horgany kitermelésére só alakjában horganyzott vashulladékról
Megjeleni 1943. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 131485. szám. IV/h/1. osztály. — D—5518. alapszám. Eljárás és berendezés a horgany kitermelésére s» alakjában horganyzott vashulladékról. Dóry Béla oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 22. A találmány laz eddigi teljesen hasznavehetetlen horganyzott vas-, illetve vaslemez hulladéknak haszosítására és ezáltal a hazai nyersanyaggazdálkodás érdekeinek clő-5 mozdítására irányul. A találmány értelmében-a horganyzott vas-, illetve vaslemez hulladékon levő horgany bevonatot hígított savval, például kénsavval leoldva horganysóvá, pl. horganyszulfáttá (ZnS04+ 10 7H2 0) alakítjuk, amely anyag ipari nyersanyagnak tekinthető és főleg rézgálic pótlására szőlő permetezésére használható. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy az ilymódon horganyától megfosz-15 tott vas nagyolvasztókban már feldolgozható. Az új eljárás ezeken kívül még más, a horganyzott vashulladékon levő szintén értékes anyagok visszanyerését is lehetővé 20 teszi. Kitermelhető a horganyzott vaslemezre feldolgozása alkalmával felrakott forrasztóón varrat, ezenkívül az ólom, sőt a zsiradék-anyag egy része is, amelyek a lemezekre rozsdavédelem céljából történt 25 minizálással kerültek. Az eljárás foganatosítható, oly módon, hogy a feldolgozandó hulladékról higított savval megtöltött kádban oldjuk le a horganyt, de célszerűbb, ha a leoldás torony-30 ban megy végbe. Előbbi esetben nyugalomban, Vagy mozgásban tartott fürdőben folyik le a reakció, utóbbi esetben pedig a toronyban felhalmozott hulladékra permetezés, vagy más rendszerű adagolás út-35 ján juttatott higított savval. A legnagyobb előnyt a kádat és a tornyot együttesea alkalmazó megoldás nyújtja. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási példájához alkalmas berendezést az 1. és 2. ábra két, egymásra merőleges 40 metszetben tünteti fel. A 2-vel jelzett toronyban tárolt ós lassan süllyedő horganytalanítiandó hulladékra a — például Seegner-kerék módjára műSködő —\ 6i permetező berendezésből vezetjük a hígí- 45 tott savat. A toronyban uralkodó hőmérsékletet idegen hő igénybevétele nélkül elérhető legmagasabb fokon kívánjuk fenntartani, ezért már a sav hígítását is annak figyelembevételével eszközöljük, hogy a lu*5© gítással keletkezett meleg is a legelőnyösebben használtassék ki. Evégből a hígítást közvetlenül az adagolás előtt végezzük. Az így már melegen adagolt oldószer még tovább melegszik a reakción ő révén, ami 85 az oldódás sebességét lényegesen növeli. Ha a tornyot nem építjük mereven, annak a folyamat alatti mozgatásával tökéletesebbé tesszük az oldódást. A lefelé haladása közben horganysóban 60 egyre töményebbé .váló oldat la torony alatt -, elrendezett 1 kádba csörgedezik. Amennyiben az oldatban még szabad sav mutatkoznék, azt úgy közömbösítjük, hogy a 4 térben horganyzott lemezhulladékot me- 65 rítünk az oldatba. Ha így sem érnők el a még ezután is meglevő szabad sav közömbösítését, akkor ismert módokon, például alkáliákkal fejezzük be a közömbösítést. A 7 irányban távozó oldatot a benne 70
