131480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására fenolokból és aminotriazinokból

Megjelent 1943. évi március hé 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BHtOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131480. szám IV/h/1. (tfl/b.) osztály. — C—5587. alapszám. Eljárás műgyantáik előállítására fenolokból és aminoariazinokhól. Geseilschaft für Chemische Industrie in Basel cég, Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi január hó 20. Svájci elsőbbsége: 1941. évi március hő 19. Ismeretes, hogy o-knezolokkU, illetőleg o-krezoldűs keverékeket, továbbá xileno­lokat, illetőleg xilenol-kéverékeket vagy a fenolok még magasabb homológjait a szo-5 kásos módszerekkel nem lehet jól keméf­nyedő formaldiehid-kondenzációiStermékék­ké átalakítani. Ismeretes továbbá az is, hogy egyrészt fenolokból például fenolból vágy rezorcin­to bői és másrészt aminotriazinokból, pél­dául melaminból keverékgyantákat állít­hatunk elő, melyek műszakilag használ­hatók. Meglepő módon azt találtuk, hogy a 15 fentebb említett fenolhomolójgokat is szo­kásos módón használható műgyantákká dolgozhatjuk fel, ha azokat aminotriazi­nokkai, illetőleg aminotriazintartalmú ke­verékekkel együtt formaldehiddel behatás-20 ra hozmuk. Ha a találmány szerint műszaki xilenol­nak melaminmal vagy melamintartalimú aminotriazinkeverékkel való elegy ét szoká­sos módon formaldehiddel behatásra hoz-25 zuk, akkor gyorsan keményedő gyantákat kapunk, melyeket igen jó vízállóságú, gyor­san sajtolható tömegekké dolgozhatunk fel, A jelen eljárás szerint tiszta melamin he-30 lyett alkalmiazható aminotriazintartalímű keverékekként többek között olyanok jön­nek tekintetbe, melyek ciánamid vagy di­ciándiamid hevítése útján ismert módon kaphatók, például azok fa reakciólerinér 35 kek, melyekhez Drechsel olymódon jutott, hogy diciándiamidot nyitott edényben he­vített (J. pr. Ch. (2), 13, 331. o., 1876). Az aminotriazin, illetőleg aminotriazin­keverék és fenol keverési aránya meglehe­tősen tág határok között ingadozhat. Igen 40 alkalmasnak bizonyult például, ha a ke­verékben az aminotriiazint és a fenolt kö­rülbelül egyenlő részben alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás tehát lehetővé teszi, hogy a fenol olyan homológjait, íme- a lyeket eddig a műgyantaiparban egyáltalá­ban nem vagy csak alárendelt mértékben használtak, erre a célra egyszerű módon alkalmazhatóvá tegyük. Ez a lépés lényeges haladást jelent, minthogy ezzel a műgyan- 50 taipar nyersanyagforrását és ezzel terme­lési lehetőségeit lényegesen fokozhatjuk. Az eljárást több fokozatban is végezhet­jük, így pl. olymódon járhatunk el, hogy <a fenol- vagy aminotriamzittalkatrésztelő- 55 szőr a keverékgyiantária kiszámított meny­nyiségű formaldehid egy részével vagy egé­szével részlegesen kondenzáljuk és ezután a másik alkatrészt, esetleg további formal,­dehidadalékkal hozzáadjuk és e keveréket 60 tovább kondenzáljuk. Ugy is eljárhatunk, hogy a fenol- és az ammotriiazinalkatrószt először egyenként a kiszámított mennyisé­gű formaldehiddel kondenzáljuk, az így kapott kondenzátumokat összekeverjük és 65 esetleg a keveréket tovább kondenzáljuk. Az alábbi példák a találmányt magyarán zák, anélkül azonban, hogy annak terjes delmét korlátoznák. A hőmérsékleti fokok Celsius fokokban, a résziek sűlyrészek'ben 7«

Next

/
Thumbnails
Contents