131442. lajstromszámú szabadalom • Egyaknás gázfejlesztő kátránymentes erőgáz előállítására

2 131442. anyagrétegen át az alacsonyan fekvő elvezető csatornához azonban úgy, hogy a lejtős rostélyon keletkező egyetlen és egységes izzóréteg alulról felfelé szállva oly 5 mértékben újul fel állandóan, mint ahogy a friss, már elkokszosodott tüzelőanyag utánacsúszik felülről. A találmány szerint ennek megfelelően a töltőakna összeszíí' külése alatt elrendezett lejtős rostély a 10 tüzelőanyag töltőszögénél nagyobb mértékben lejt, az elgázositó aknának a lejtős rostéllyal szembenlevő és azzal majdnem egyirányban haladó fala az összeszűkülés magasságáig ér és a végső gáztermék lebo-15 csaj tó csatornája a lejtős fal lábánál van, úgyhogy a tüzelőanyag párlala a töltőakna összeszűkülésétől az elgázositó aknában levő izzó rétegen át a lejtős fal lebocsájtó csatornájához lefelé halad. 20 Az izzó réteg a lejtős rostély és az elgázositó akna Lejtős fala között oly töltési magasságban van, hogy a széndioxidnak szénoxiddá való jő redukciójának fenntartása mellett as izzó réteg a lejtős iáiig és ezt hőtárolóként állandóan izzásban tartja. Azáltal, hogy az izzó réteget a lejtős rostély lábától felfelé állandóan felújítjuk, megelőzzük kimerülését és a 0 vízgőzt, széndioxidot és a kátránygőzöket biztosan felbontjuk, amennyiben az izzó réteg fölösleges hője a szükségletet -erre a célra fedezi. Ez mindig fennáll akkor, ha a gáztaianítás után az elgázosításhoi 35 a rostélyon maradó szilárd vagy koksz szén szénoxiddá alakulásakor a bontáshoz szükséges hőszükségletet leadja. A lejtős falnak a rostélytól mért távolsága határozza meg a tetszőleges tüzelő-40 anyag vagy tüzelőanyagkeverék oly töltőmagasságát, a mindenkori minőségének és darbosságának megfelelően, mely elegendő arra, hogy szénoxidgáz fejlődjék a rostélyon már elkokszosodott tüzelőanyagból és 45 a lejtős falig fekvő izzó réteget képezzen. A párlat a lejtős rostély fölötti összeszűkülésben csupán oly mértékben fejlődik azonosnak maradó mennyiségben és minőségben szabályozott módon, amilyenben az 50 elkokszosodott tüzelőanyag a rostélyon elgázosítva elég és az el nem kokszosodott, kátrányt adó tüzelőanyagot az összeszűkült részbe utánacsúszni engedi. Minthogy a párlat felfelé a természetszerűleg hideg 55 töltőaknán át nem távozhatik, lefelé kell haladnia az alulról állandóan megújuló izzó rétegen át a lejtős rostély és lejtős fal között és eközben a széndioxid, vízgőz és a szénhidrogének a kátrányig szétbomlanak, szénoxidot és hidrogént képezve- Ez a 60 bomlás azonban tökéletesen csupán akkor következik be, amikor a szénoxid fejlődése folytán az elgazosodó szilárd kokszmaradványból annyi hő szabadul fel, fölös menynyiségben, amennyire szükség van a pár- 55 lat e részeinek szétbontására. Fiatalabb tüzelőanyagokhoz, mint pl. fához, tőzeghez, barnaszénhez, amennyiben e fellételeknek nem tesznek eleget, ismeretes módon megfelelő mennyiségű nagyértékű vagy 70 már elkokszosodott tüzelőanyagot kell a beöntés előtt egyenletesen hozzákeverni, mert egyébként hideg áramlási utak képződnek az izzó rétegben, melyeken át a párlat e részei többé-kevésbbé bontatlanul 75 juthatnak az elvezető csatornába. Emellett nincsen szükség az akna felső részén, levegő illetve oxigén külön bevezetésével létesített második, önálló izzö rétegre. A fejlesztett gáz nitrogéntartalma azért rend- go kívül alcsony, mert a rostély felső részén az itt már elkokszosodott tüzelőanyag szene a szétbontott szénhidrogénekből kiválasztott, a vízgőz oxigénjével és a párlat széndioxidjával nitrogén nélkül gázosodik §5 el. Ezáltal azonban a gáz, szénoxidgáznak és hidrogénnek a párlatból, tehát a metántól a kátrányig menő szénhidrogénjeiből való képzése mellett nagyértékü lesz. A végső gáz értéktelen terhétől, a vízgőzlől 90 és széndioxidtól megszabadul és megakadályozzuk értékes szénhidrogének veszteségét, mely a kátránygőzöknek a gáz útján a gázfejlesztőből való kilépés után különben bekövetkezik, a gáznak egyébként 95 kárba vesző érzékelhető melegének értékesítése mellett. Kiküszöböljük tehát a rostélyon levő izzó főrétegtől különálló, oxigénnek illetve levegőnek bevezetésével az akna felső ré- 100 szén létesített második izzó réteget, mert a szabályozott gáztalanítást zavarja és a találmány szerinti egyaknás gázfejlesztőnél felesleges. A mellékelt rajz a találmány szerinti 105 egyaknás gázfejlesztő egyik példakénti ki-v viteli alakját függőleges metszetben, leegyszerűsített ábrázolásban szemlélteti. A gázfejlesztő (a) töltőaknája alsó részén a —b— szűkítésre szűkül, melyhez no a —c— elgázosítóakna csatlakozik. Ez az akna a lejtős —e— rostély és a vele párhuzamosan haladó —d— lejtősfal között van. A lejtős rostély hajlásszöge a tüzelő-