131433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagbrikett előállítására

Megjelent 1943. évi március hő 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131433. szám. H/a. osztály. — S—18758. alapszám. Eljárás tüzelőanyagbrikett előállítására. Szirmai Emil oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 10. A találmány eljárás tüzelőanyagbrikett előállítására, különösen fűré'szporból, faszénporból, lignitből, kőszénporból vagy kokszporból vagy ezek keverékeiből. Az ed-5 digi ily brikettek, noha előállításukra már régóta meglepően nagyszámú javaslattal éltek, nem voltak képesek az összes gyakorlati követelményeknek kielégítően megfelelni. Ez annak volt tulajdonítandó, hogy 10 az ilyen briketteknél a kötőanyagnak ahhoz, hogy valóban kifogástalan legyen, sokoldalú gyakorlati követelményeket kell egyidejűleg kielégítenie. A kötőanyagnak ugyanis: nemcsak jól, hanem gyorsan is kell kötnie, az időjárással szemben tökéletesen ellenállónak, főleg vízhatlannak, továbbá jól éghetőnek, ill. gyúlékonynak, a brikett tökéletes elégetésére alkalmasnak, könnyen és aránylag olcsón beszerezhetőnek kell lennie és a brikettnek lehetőleg olcsó előállítását kell lehetővé tennie. lehetővé tennie. Az eddigi brikettek ezeknek a követelményeknek csak egyik vagy másik részét elé-30 gítették ki. A találmányt mindenekelőtt az jellemzi, hogy kötőanyagul acetonban oldott celluloidot, ill. — hogy a brikett még olcsóbb legyen — celluloidhulladékot használunk. Ez a kötőanyag a felsorolt követel-35 menyeket egymagában is teljesen kielégíti. 15 20 25 Nevezetesen gyorsan köt, vízhatlan és gyúlékony, a brikett tökéletes elégetését pedig úgy idézi elő, hogy a brikett meggyújtásakor biztosan és gyorsan elég, ill. a brikettből a tüzelőanyag hatásos meggyújtása után 40 kiég és így számos légnyílást vagy csatornát hagy maga után, melyek a kellő égési levegő-mennyiség hozzávezetését biztosítják. Ez különösen a sok nehézséget okozó fűrészpor esetén szembetűnő, melynél 45 egyébként a brikett szétesését az oldott celluloid hatásosan meggátolja. Ily brikettek előállításánál ismeretes volt az az intézkedés, hogy a hrikett sajtolásakor légátbocsátó áttöréseket létesítettek. A celluloid- 50 oldatnak kötőanyagul való alkalmazása azt a további előnyt nyújtja, hogy ily áttörésekről a legtöbb esetben nem kell eleve gondoskodni, miután nyomban a brikett meggyújtása után, mint említettük, az azon- 55 nal kiégő celluloid maga létesíti a légnyílásokat. Celluloidoldatot különböző iparágakban, pl. a cipésziparban, már eddigelé is alkalmaztak ragasztóanyagul, ezekben az alkalmazási esetekben azonban a celluloid- 60 nak csak kötőképességét és vízhatlanságát hasznosították, ellenben a gyúlékonysága inkább hátrányként szerepelt. Eltekintve attól, hogy eddigelé a celluloidoldatnak brikettek kötőanyagául való alkalmazására 65 nem gondoltak, a találmány éppen a celluloid gyúlékonyságának teljes kihasználására irányul. A celluloidoldat alkalmazása a fent felsorolt fel lételek közül a brikett olcsó elő^ 70