131404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogyasztásra kész főzelék, főleg leguminózák konzerválására
Megjelent 1943. évi március hó 16-án. •MAGTAB KIBALY1 SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131404. szám. IV/c osztály. — L—8848. alapszám. Eljárás fogyasztásra kész főzelék, főleg leguminózák konzerválására. Lebovits Sándor gyárigazgató, Kecskemét. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 23. A találmány eljárás fogyasztásra kész főzelékek, főleg leguminózák konzerválására. A fogyasztásra kész állapotban konzerválandó főzelékeket, pL hüvelyeseket ed-5 digelé ónozott fehérlemezből készült konzervdobozokba töltötték, a dobozokat légmentesen elzárlak, majd a szokásos módon sterilizálták. Ez a konzerválási mód nagy férőhelyet 10 igénylő, ónozott fehéiiemez-dobozokal igényelt. A háború folytán azonban nagy az ónhiány. Ezért javasolták már az ónozott lemezeknek lakkozott feketelemezekkel való helyettesi!ését. Ezek azonban a fehérle-15 mez-dobozokat pótolni nem tudják. A dobozkonzerv további hátránya, hogy súlyos és nagy férőhelyet igényel. Ez különösen a szállítási nehézségekre és a vasúti kocsik hiányára való tekintettel, főleg 2o a hadban álló honvédség élelmezésénél jelentékeny hátrány. A találmány oly eljárást javasol fogyasztásra kész főzelékek, főleg leguminózák konzerválására, mely feleslegessé teszi az 25 ónozott vagy lakkozott fehérlemezből álló dobozok alkalmazását és melynél egy élelmezési egység (adag) súlya és térfogata csak csekély törtrésze, mintegy 1 / i -e egy élelmezési egység (adag) dobozkonzerv sú-30 lyának, illedve térfogatának. Más szavakkal, egy vasúti teherkocsiban a találmány szerinti konzervből négyszer annyi fér el, mint a dobozkonzerből. A találmány szerinti eljárás lényege az, 35 hogy a fogyasztásra kész főzeléket megszárítjuk, míg darabos, szemcsés anyagot nem kapunk, ezt azután füstöljük, majd az így kapott terméket alakdarabokká sajtoljuk. Zöldfőzelékeknek szárítással, azaz víztartalmuk tetemes részének elvonásával 40 való konzerválása már ismeretes, új azonban a fogyasztásra már elkészített, tehát megfőtt, zsírtartalmú főzelékeknek szárítással való konzerválása, melyet egyébként csak az a további, általam javasolt 45 mozzanat tesz lehetővé, hogy a megszárított terméket fűstölöm. A találmány szerinti eljárás példaképpeni kivitelénél a főzeléket a szokásos módon, só, fűszerek és zsír hozzáadásával, a fo- 50 gyasztásra készen megfőzzük. A főzelék tápértékét néhány, pl. 10 o;0 . szójabab hozzáadásával fokozhatjuk, majd alacsony, pl. 50—60 C° hőmérsékleten annyi vizet vonunk el, míg darabos, szemcsés masszát 55 nem kapunk. A szárított anyag víztartalma kb. 8—16 o/o között fekszik. A zsírnak a tárolás alatti avasodását a szárított termék füstölésével gátolom meg. A zsír avasodását tudvalevőleg az oxidázek okozzák. Ha 60 ezeknek életműködését lehetetlenné teszszük, elejét vesszük az avasodásnak. A találmány szerinti füstöléssel a kitűzött cél teljes mértékben elérhető, mert a gyártás és a fogyasztás közötti, legfeljebb néhány 65 hónapra becsülhető időre a zsír avasodását a füstölés teljesen meggátolja. A füstölt terméket azután a kívánt nagyságú alakdarabokká, pl. kockákká sajtoljuk. A sajtolt főzelékkonzervet vízálló, impreg- 70
