131396. lajstromszámú szabadalom • Sárkányrepülőgép

131396. 3 egy részének oldalnézete, illetve metszete. Az 1—3. ábrák szerint a repülőgép —a— törzs a gép hosszirányában egymás mögött elhelyezett —b— szárnyak egyenletesen el-5 osztott sorozatát hordja. Minden egyes —b— szárnypár szokásos —V— alakra van beállítva, (2. ábra). Az ilyen gépnek az eddigi egyszárnypáros gé­pekkel szemben egyrészt azonos motor-16 energia mellett nagyobb a haladási sebes­sége, másrészt sokkal nagyobb a stabi­litása. A 4. és 5. ábra a találmánynak kétfedelű sárkányrepülőgépre való alkalmazását 15 szemlélteti. Eszerint a két egymás fölötti, egymással összekötött —ax , a 2 — törzs-rész mindegyike az egymás mögötti —b^, ill. b3— szárnyak .egy-egy sorozatát hordja. Ez a megoldási alak még nagyobb repülési biz-20 tonsággal rendelkezik és azt még tágabb határok között lehet nagyobbra építeni. A fi. és 7. ábrán látható megoldási alak értel­mében a szárnyaknak és a törzsrészeknek „ olyan sajátos elrendezését alkalmazzuk, mely szerint két —a3 > a é — törzsrészt egy­más mellett helyezzük el és azokat, közös sík mentén, —c— harántrészekkel kötjük össze egymással; ennek megfelelően az —a3 , a 4 — törzsrészek, —b 1: b 2 — szárnyak­nak két egymás melletti sorozatát hordja. Egyébként a szárnyak csoportosítása és a szárny csoportoknak a törzsrészekre való felszerelése sokféleképen foganatosítható. 35 így pl- a 8. ábra a 6. és 7. ábra szerinti megoldásnak különösen nagyobb terjedel­mű és így nagy szilárdsággal építendő re­pülőgépek céljaira alkalmas olyan válto­zatát szemlélteti, mely szerint az —a3 , a á -~ 40 törzsrészeket, melyekre a —b t , b 8 — szárny­csoportokat szereljük, a —cx , c 2 — össze­kötőrészek közvetítésével az —A— főtörzs hordja. A 9. ábra szerint az egymással haránt­ig részekkel összekötött hármas —Aw A 2 , A3 — törzs, a b 1? b 2 .... b6 szárnycsoporlo­kat oly csoportosításban hordja, hogy há­rom szárnycsoport egymás mellett és ezek alatt további három szárnycsoport szintén 50 egymás mellett van elhelyezve. A 10. és 11. ábra oly megoldási alakot szemlélle|. mely szerint a —b^bg— szárny­csoportokat hordó —a3 , a 4 — törzsrészeket és az —A— főtörzset V-alakú —B— főszár-55 nyak kötik egymással össze. így a re­pülőgép nagy hordképességig nagy szilárd­ságú, merev egészet alkot. További mere­vítés végett a két —a3 , a 4 — melléktörzsek egyik vagy mindkét végét vízszintes —Bt — szárny is összeköti. A 10. ábrán a szokásos to —d— csűrőlapokat is feltűntettük, melyek egyébként valamennyi szárnynál, mégpedig valamennyi megoldási alaknál alkalmaz­hatók, éppenúgy, mint a repülőgép egyéb, szokásos alkatrészei, mint pl. a kormány- 65 lapok, vezérlapok, futószerkezet stb. A 12. és 13. ábra az előbbinél ínég na­gyobb hordképességű repülőgépekhez való megoldási alakot szemléltet. Eszerint az egymás melletti, ill. egymás alatti —b1} 70 b2 , b3 , b 4 — szárnycsoportokat hordó há­rom —Al5 A 2 , A 3 — törzset felül a V-alakú —B2 —, alul pedig a —B3 — főszárnyak kötik egymással össze, melyek egymáshoz képest célszerűen el vannak tolva; ezen- 75 kívül a főszárnyak, illetve az — A2 — törzs fölött a szélső—A1; A 3 — törzsrészeket egy­mással közvetlenül összekötő vízszintes —Bi— szárnyakat helyezünk el, hasonlóan a 10. ábra szerinti —Bx — szárnyhoz, azon­ban ebből, a 12. ábra szerinti nagyobb gép­nél, helyenként, többet alkalmazunk. Magától értetődik, hogy a leírt szárny­csoportok és törzsrészek számát tetszés szerint szaporíthatjuk és azokat a legna­gyobb változatossággal állíthatjuk össze. A 14. és 15. ábra szerint mindegyik —b-^- szárnyhoz, ill. félszárnyhoz alkal­mazunk egy-egy légcsavart, azonban a lég- . csavaros motorokat az eddigiektől eltérően nem a szárnyakra, hanem a szárnyak —f— belépő éle előtt és alatt úgy szerel­jük fel, hogy a légcsavart burkoló, a re­pülőgép hosszirányával párhuzamos, víz­szintes tengelyű (képzelt) heugerfelület leg­magasabb alkotója a —b— szárny belépő éle alatt marad vagy azt legfeljebb érinti. így egyrészt azt az előnyt érjük el, hogy a légcsavarral hátradobott levegőtömeg 100 tetemes része nem ütközik a szárny belépő élébe, tehát nem okoz felesleges ellenál­lási veszteséget, minek folytán a repülő­gép haladási sebessége megnövekedik. Más­részt ama körülmény folytán, hogy így us nagyobb alátámasztó légtömeg jut a szár­nyak alá, nemcsak a motoros repülés jobb hatásfokát érjük el, hanem biztosabb és a lehető legrövidebb úton való leszállás vagy indulás válik lehetővé; különösen pe- no dig a —d— csűrőlapok lefelé fordításával, pl. már óránkénti 20 km-es sebességgel való indulás is lehetővé válik. Más szóval a gép, alig hogy elindult és csak néhány

Next

/
Thumbnails
Contents