131390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. -MAGTAB KlßiLYr^^Öj SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181390. szám. IV/e. (X/j.) osztály. — K—15877. alapszám. Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására. Klinger Zoltán magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 29. A találmány eljárás szemes terményből, különösen kölesből készült őrlemény előállítására és alkalmazására. Kölest ezideig a pékiparban úgy alkalmaztak, hogy 5 köleskásából pépet főztek és ezt a pépet gabonalisztből készült tésztával keverve, megsütötték. Más eljárás szerint köleslisztet, melyet hántolt, vagy hántolatlan köles megőrlése és a héjrészektől való megío tisztítása útján állítottak elő, hő és víz, pl. gőz hatásának tettek ki, majd a kapott pépes terméket úgy szárították meg, hogy a viz eltávozása után részben vagy egészben elcsirizesedett, számtalan mikroszkó-15 pikus buborékkal telt termék képződjék. Ez a feltárt termék sokkal nagyobb százaiákban keverhető a búzaliszthez, mint a köleskásából főzött pép és így közgazdasági szempontból előnyösebb. 2o A találmány azon a felismerésen alapul, hogy köleskásából nemcsak megőrölt alakban készíthető a fentemlített feltárt termék, hanem úgy is, hogy hantolt kölesből ismert módon, pl. vízzel, gőzzel, 25 tejjel, tejtermékkel vagy más e célra alkalmas anyaggal, esetleg nyomás alkalmazása mellett pépet főzünk és ezt a pépet a víz forráspontjánál magasabb hőmérsékleten hőhatásnak tesszük ki, ami által szám-30 talán mikroszkopikus buborékkal telt, feltárt, száraz termék keletkezik. A megszárított anyagot megőröljük. A találmány értelmében továbbá hántolatlan kölesből is kiindulhatunk. Hánto-35 latlan köles ezideig ismert feldolgozása azért volt hátrányos, mert a lisztté őrölt termékből az apró héjrészek nem különíthetők el tökéletesen, különösen vörös köles esetén, úgyhogy a héjrészek élénk színüknél fogva nem- 40 esak sötétítik a lisztet, hanem abban már egészen kis mennyiségben is meglátszanak. Aprószemű köles lisztté őrlése nem is gazdaságos, mert pl. 2 mm-nél kisebb szemnagyságú terményből egyáltalán nem, 45 vagy csak nagyon rossz termelési hányaddal állítható elő a kívánt termék. A találmány értelmében közvetlenül hántolatlan, bármilyen héjszínű kölesből is kiindulhatunk, és tökéletesen tiszta, héj- 50 mentes, feltárt terméket állíthatunk elő a köles előzetes hántolása vagy lisztté őrlése, valamint az ezzel kapcsolatos tisztítás nélkül is. A találmány szerinti eljárás lényege az, 55 hogy a tisztított, portól és idegen magvaktól megszabadított kölest megfelelő őrlőberendezéssel durván megőröljük, előnyösen csak annyira roppantjuk meg, hogy minden szem felrepedjen, de héja nagy 60 darabókban maradjon. Az így előállított durva darát pl. vízzel, gőzzel, tejjel, tejtermékkel, vagy egyéb e célra alkalmas anyaggal, esetleg megnövelt nyomás alatt péppé főzzük, míg a keményítő- 65 tartalmú, szemcsék teljesen megpuhulnak, azonban a csírák és a héjrészek még kemények maradnak. A kapott pépet azután megfelelő lyuknagyságú áttörőgépen (paszszirozógépen) áttörjük és az áttört pé- 70