131376. lajstromszámú szabadalom • Ujratölthető savtartó töltény kézi tűzoltókészülékekhez

Megjelent 1943. évi március hó í-én. jfieiAs KIAÍLÍI SZABADALMI BIRÓ&U SZABADALMI LEIRAS 131376. szám. XVIII/b, osztály. — H—tOJtt1

*. alapszám. UJrwt&fthiető savtartó iöttémy kézi lüzoSták észül ék ékhez. Hajnal Miksa iparos, Kolozsvár. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 15. A találmány kézi lűzoltókészülókekhez; való savtartó töltény, miely ismételten újratölthető és használható. A találmány lényege az, hogy a töltény ©Izáróikészülékíe 5 a töltény beöntőnyílására kicserólhetően ráhelyezett, azt lefedő, átszakítható ólomlapból, valamint e lapra fekvő, a beöntőnyílásnál kisebb átmérőjű tányérból áll, mely utóbbi kifelé nyúló szarra van erő-10 sítve, mimellett az ólomlapot oldható szorítószerkezet szorítja a töltény beöntőnyílására, mely egyben a tányért is az ólomflaphoz szorítja. A csatolt rajz 15 1. és 2. ábráján a találmány példaképen felvett két kiviteli alakjának hosszmetszete van feltüntetve, míg a 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézel. A rajz 1. ábráján —a— jelöli a benger-20 alakú töltény testet, mely saválló anyagból, pl. ólomból, üvegből, poroellánból stb. készül. Ennek beöntőnyílására a —b—ólomlap van helyezve mely a beöntőnyílást lefedi. Erre a lapra fekszik fel a beöntő-25 nyílásnál kisebb átmérőjű —c— tányér, mely a kif©leálló •—d— szárra van felerősítve. A tölténytest —f— nyakát a csavarmenetes —g— gyűrű veszi körül és ehhez a gyűrűhöz a —h— zárófej van hozzá-30 csavarva, mely egyrészt a —b— ólomlapot a tölténylesl —f— nyakára szorítja, másrészt pedig -—i— peremrészével, valamint —k— bordáival a —c— tányért a —b— ólomlaphoz szorítja. A tölténynek savval való megtöltése után 35 a beöntőnyílásra ráhelyezzük a —'b— ólomlapot, azután pedig a —h— zárófejet rácsavarjuk a — g— gyűrűre, előzőleg azonban e fejbe behelyezzük a —c— tányért Ekkor a töltény üzemképes. 40 A tűzoltókészülék működtetésekor a —d— szár beütésével benyomjuk a —c— tányért, mely átszakítja a — b— ólomlapot, miáltal a keletkezett nyíláson át a sav lassan kifolyik a töltényből és a lúggal kéve- 45 nedve szénsavgáz fejlődik, mely ismert mór don a tűzoltóanyagot kifecskéndezi a készülék külső tartányából. A kilövés után a —h— zárófej leosavarásával a töltény beöntőnyílása szabaddá 50 tehető és a töltény házilag újból megtölthető. A 2. ábra szerinti kiviteli álak csupán abban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy az —a— töltény testnek a beöntőnyílást hatá- 55 roló falában gyűrűalakban körülfutó—m— támasztóperem van kialakítva, a perem feletti falrész pedig belső —n— csavarmenettel van ellátva. A —b— ólomlap az —m— támasztóperemre fekszik fel és az 60 —n— csavarmenettel ellátott falrészbe az —o— gyűrű van becsavarva, mely a —c— tányért a —b— ólomlaphoz, utóbbit pedig az —m— támasztóperemre szorítja. Terméseztesen a találmány a feltűnte- 65 tett kiviteli alakoktól eltérő alakban is készülhet, anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené.