131365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy szekunderomisszióképességű rétegek előállítására
Megjelent 1943. évi március hő 1-én. MAGIAK KIRÁLYI <ffi33ft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131365. szám. IV/h/l. (VII/d.> osztály. — F—9618. alapszám. Eljárás nagy szekunderemisszióképességű rétegek előállítására. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung" Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Berlin-Siemensstadt-i . cég jogutódja. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 11. Németországi elsőbbsége: 1940. évi december hó 23. Nagy szekunderemisszióképességű rétegeket előállítottak már akként, hogy alkáliföldfémet reakcióképes légkörben, például oxigénatmoszférában a réteghordozóra gő-5 zöltek. Ilymódon oly szekunderemissziós rétegek állíthatók elő, amelyek valamely alkáliföldfém oxidjából és az eljárás mindenkori foganatosítása szerint bizonyos mennyiségű finom elosztású fémből van-10 nak. A réteghordozóra felgőzölögtetett alkáliföldfém forrásaként eddig mindig tiszta alkáliföldfémből álló testet alkalmaztak. Ennél az eljárásnál azonban hátrányos jelenségek lépnek fel, amelyek a réteg elő-15 állítását megnehezítik. Az alkáliföldfém elgőzölögtetéséhez ugyanis nagy hőfokú hevítésre van szükség, amelyen a reakcióképes gáz, például oxigén, az alkáliföldfémmel könnyen reagál. Ennek következ-20 tében szilárdabb felületi réteget kapunkj amely az e réteg alatt fekvő tiszta alkáliföldfém elgőzölgését gátolja. A találmány e megfigyelésből indul ki és módot ad arra, hogy az említett zavaró 25 jelenségeket kiküszöböljük. A találmány értelmében nagy szekunderemisszióképességű rétegnek alkáliföldfémnek reakcióképes gázatmoszférában való elgőzölőgtetése útján való előállításához alkáliföld-30 fém és szén keverékéből álló testet alkalmazunk. Kitűnt, hogy ilyen test használatakor az elgőzölgés a réteg előállítási eljárása közben zavartalanul megy végbe. Ez a jelenség valószínűen arra vezethető vissza, hogy a fémgőzöket leadó testben 35 jelenlevő szén az alkalmazott magas hőmérsékletű izzítás közben a reakcióképes gázzal elgőzölgő vegyületté alakul. E vegyület elgőzölgése közben az elgőzölgő fémben valószínűen szubmikroszkópos 40 nagyságú új és tiszta felületrészecskék keletkeznek, amelyekből az alkáliföldfém egyenletesen gőzölög el. Emellett lényegtelen, ha az egyik vagy másik ilyen kicsiny és tiszta felületű fémes rész szóm- 45 szédságában az alkáliföldfém egy része nehezen elgőzölögtethető vegyületté alakul, összefüggő olyan felületi réteg, amely az elgőzölgést meggátolná a nehezen elgőzölögtethető alkáliföldfém vegyületből nem 50 létesülhet. A legkedvezőtlenebb esetben az ilyen vegyület porózus felületi réteget alkot, amely azonban az alatta levő fém elgőzölgését lényegesen nem gátolja. Magnéziumból készült rétegek előál- 55 lításánál előnyösnek bizonyult, ha gőzforrásként magnéziumkarbidot alkalmazunk. Az Mg2 , C 3 magnéziumkarbid 700 C°-tól kezdve észrevehetően bomlik, míg az Mg C2 magnéziumkarbid már 490 C°- 60
