131348. lajstromszámú szabadalom • Irányjelzőkészülék repülőgépelhárító lövegekhez
131348. 3 A találmány világos ismertetése céljából az alábbiakban tüzetesen ismertetjük az irányzókészüléket a rajzban feltüntetett kiviteli alakkal kapcsolatban. Az 5 1. ábra a találmány alapjául szolgáló elvet vázlatosan szemlélteti. A 2. ábra a találmány szerinti irányzókészüléket vázlatosan tünteti fel. A 3—7. ábrák az irányzókészüléket kettős 10 kivitelben lövegre szerelve tüntetik fel, éspedig a 3. ábra a löveget és az irányzókészüléket felülnézetben, a 4. ábra ugyanazt oldalnézetben, bialol-15 dalról nézve. Az •5. ábra a jobboldali irányzókészüléken a 3. és 4. ábrán feltüntetett V—V vonal mentén vett függőleges keresztmetszet. A 6. ábra ugyancsak függőleges kereszt-20 metszete az irányzókészüléknek a 3. és 4. ábra VI—VI vonala mentén. A 7. ábra végül az irányzókészülék függőleges hosszmetszete a 3., 5. és 6. ábrák VII—VII vonala mentén. 25 A légi célpontnak, pl. egy repülőgépnek pillanatnyi helyzetét az 1. ábrán PG jelzi. 4 repülőgép a vízszintes síkkal o szöglet bezáró, (eríeiszkedő P0 —P x pályán VE sebességgel mozog és erre a célra a B ál-30 lásban levő löveg ugyanabban a pillanatban lövést ad le. A B pont egyúttal a löveg irányzókészülékének okulárjában a célzólyukat is jelzi, úgyhogy a B—P0 célvonal a célponthoz a lövés pillanatában. 35 Ha feltételezzük, hogy a lövedék a célt Px pontban Tx repülési idő eltelte után éri, úgy a leírt útszakasz Po-Px = VE T X B—Px a lövedékpályának Px találati pont-40 jához tartozó húr, amely ax szöget (a találati pontnak magassági szöge) zár be a vízszintes síkkal és cpx szöget (a löveg elevációja a találati ponthoz vezető iránynyal) zár be a lövedékpálya érintőjével, 45 annak kiindulási pontjában, vagyis a löveg ú. n. magvonalával a lövés pillanatában. Az említett B—Px húrnak hossza, vagy a lövegnek & találati ponüól való távolsága, azaz az A lőtávolság 50 A = VM T X) amely egyenletben V a lövedék középsebessége az említett húr irányában. A PX BP 0 szög az előretartás (predikció), vagyis az a szög, amelyet az irányzóké-55 szülékkel a lövedék kilövése előtt meg kell állapítani. Ha a PX ,B,P 0 síkban a P0 —Px célpontpályával párhuzamos »po«—px —Po vona'lat (mely az irányzókészülék objektívjában irányzószálat adja) húzunk, akkor a PX BP 0 60 háromszöghöz hasonló és megegyező fekvésű px Bpo háromszöget kapjuk, amelyből következik, hogy pX -Po = QVE . Tx és B-px = QVM .T x , mely egyenletekben Q a háromszögek kö- 65 zötti viszonyszámot jelenti. Ebből következik, hogy px—Po és B—px QT X arányban van a célsebességgel, illetve a céltávolságnak megfelelő lövedék-középsebességgel, mely utóbbi annál kisebb, minél na- 70 gyobb a céltávolság és minél nagyobb az «x szög. A találmány szerinti irányzókészülék az így szerzett adatok alapján épült fel, mimellett, ha — figyelembe véve a 2. ábrát 75 — egy irányzókészülékben objektív gyanánt kifeszített px —p G szálon (gyakorlati kivitelben leghelyesebben egymástól csak igen kis távolságban kifeszített, párhuzamos két szálon), a szálnak helytálló px 80 pontjából kiindulva, a célpont mozgásával ellentétes irányban egy px —Po darabot kitűzünk, amely egy meghatározott Q.Tx viszonyban áll a célpontnak becslés útján megítélt Vg sebességével és a szálat a 85 célpont p0 —p x pályájával párhuzamosan állítjuk be, azután pedig a px pontot magában foglaló síkban, párhuzamosan a löveg magvonalán átmenő síkkal, vagy helyesebben e síkkal kis szöget (terelési 90 szöget) bezáró síkban okulár gyanánt szereplő B irányzólyukat a px ponttól olyan távolságra rendezünk el, hogy B—px távolság ugyancsak Q.TX arányban áll a becslés útján megállapított céltávolságnak 95 (a célig, a felvett találati pontig vett távolságnak és az ax szögnek megfelelő lövedék-középsebességgel, a POBQPX háromszögnek p0 , B és p x csúcspontjait a helyes p0 Bp x előretartási-szöggel állapítottuk 100 meg. Ezt követőleg a szál és a célpontpálya párhuzamosságát fenntartjuk azzal, hogy a szálat px pont körül kardánmódra forgatjuk, amit azzal idézünk elő, hogy a löveget vízszintes és függőleges tengely 105 (vagyis csapja és sarkcsapja) körül forgatjuk, továbbá a B célzólyukat egyidejűleg emeljük vagy süllyesztjük, amit az itt említett forgással megegyező, vízszintes tengely körül való forgással érünk el, oly 110 célból, hogy a löveg magvonalának a B—px * vonal (azaz a cél felvett találati pontjára mutató irány) fölé a célponttávolságnak és a cél magassági-szögének meg-
