131313. lajstromszámú szabadalom • Gyakorlóbomba repülőgépek számára

Megjelent 1943. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131313. szám XIX/c. osztály. — Sch—6101. alapszám. Gyakorlóbomba repülőgépek számára. Richard Schneider cég, Rauensteín í. Thűr. (Németország.) A bejelentés napja: 1941. évi október hó 4. Németországi elsőbbsége: 1939. évi április hó 8. (A 620/1940. M. E. s/. rendelet alapján megállapítva.) A találmány légi járművekből való ledobásra szánt, betonból való nehéz gyakorlóbomba. A találmány célja az eddigi hasonló bombákkal szemben olyan gay-5 korlóbomba létesítése, amelynek, annak ellenére, hogy szerkezeti anyagaként betont alkalmazunk, azonos alak (terjedelem) és nagyság mellett lényegileg ugyanolyan súlyú, súlyponthelyzete és egyéb-10 ként is ugyanazok a ballisztikai tulajdonságai vannak, mint a megfelelő éles bombának. E célból a találmány egy lényeges jellemzője abban van, hogy a bomba testének, egy viszonylag vékony faltól elte-15 kintve, körülbelül a bomba egész, hátulsó felét elfoglaló ürege van és hogy a betonmasszához sulypátot olyan mennyiségben és eloszlásban adunk, hogy a gyakorlóbombának ugyanakkora súlya és ugyan-20 olyan súlyponti helyzete legyen, mint egy azonos alakú és nagyságú éles bombának. A találmány említett és további jellemzőinek részletesebb ismertetésére a csatolt rajzokon a találmány szerinti ajyakorló-25 bomba egy foganatosítási példája van feltüntetve. Az 1. ábra a bomba hosszmetszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerinti bomba oldalnézetét mutatja, a bomba látható ol-30 dalán lévő, füst fejlesztő ampulla befogadására való rés fedőjének levétele után, a 3. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet nagyobb léptékben. A 4. ábra, szintén nagyobb léptékben, a bomba üregébe behelyezendő betét oldal- 35 nézete, az 5. ábra egy ampullarésnek és a szomszédos részeknek vízszintes hosszmetszete, míg a 6. és 7. ábrák az ampullarésnek a bomba 40 készítésekor történő kialakítására való modellmagot mutatják. A bomba váza fémből, például vasból való —1— cső, amely a négy —2— szárnyat hordja. A gyakorlóbomba teste kü- 45 lönleges összetételű, éspedig cement, homok és sulypát keverékéből álló betonból van. A bombának nagy —3— ür 3ge van, amely — egy viszonylag vékony faltól eltekintve — nagyjából a bombának egész 50 hátsó felét elfoglalja. Sulypátnak a betonmasszához való hozzáadása azzal a jelentős előnnyel jár, hogy vas alkalmazása nélkül — ami a korábbi hasonló bombáknál szükséges volt — ugyanakkora beton- 55 masszasulyt érhetünk el, mint amekkora az azonos alakú és nagysáúg éles bomba súlya. Sulypátnak a betonhoz való hozzáadása még azzal az előnnyel is jár, hogy azáltal, hogy a bomba elülső részében vi- é0 szonylag több sulypátot adunk a betonkeverékhez, mint a bomba hátulsó részében a betonbomba súlypontját, a hátulsó —3— üreg megfelelő alkalmazásával együttesen, annyira előre helyezhetjük, 65 mint a megfelelő éles bombánál. Az 1. ábrán vonalkázva feltüntetett egész —4— rész például olyan betonkeverékből áll, melyhez több sulypátot adtunk, mint